Nagy Erzsébet, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a Janus Pannonius Múzeum Tóth Zsolt vezette régészcsoportja két éven keresztül dolgozott a Jókai és a Rákóczi utca sarkán található telken.

Az előkerült főfalakból, pillérekből és bejárati részekből arra lehet következtetni, hogy ott a III-IV. században háromhajós bazilika állt. A dokumentálás, a leletek kiértékelése még folyik, s ahogy a szakemberek haladnak, úgy nyílik lehetőség egy, a római középület formáját, méretét, elhelyezkedését szemléltető háromdimenziós rekonstrukció elkészítésére.

Mivel a felfedezés illeszkedik azon korakeresztény emlékek sorába, melyeknek köszönhetően Pécs a világörökség része lett, kezdeményezték a műemléki védelmét, és gondolkodnak a hasznosításán, nagyközönségnak való bemutatásán is. A befektető irodaházat tervez építeni a területen, de nem zárkózik el ettől. Ehhez azonban többletforrást kellene előteremteni, és olyan megoldást találni, amely az épülő ingatlan használata mellett a műemléki funkcióknak is megfelel.

Pécs ismertségéhez jelentősen hozzájárultak a korábban feltárt ókeresztény emlékek, amelyek révén a város tíz évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként felkerült az UNESCO világörökség-listájára.

A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, és annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.