art&design
2010. 04. 03.
Az ókori római bronzművesség féltett titkairól az Aquincumi Múzeumban
Bronzművesség a Római Birodalom területén és Aquincumban/A bronzszobrok és használati eszközök féltett titkai címmel tart előadás Vecsey Ádám restaurátor, a római kori bronzművesség kutatója vasárnap az Aquincumi Múzeumban.
Az Aquincumi Múzeum tavaly indította el ismeretterjesztő sorozatát azzal a céllal, hogy az egyes előadásokon keresztül Budapest történetét mutassa be az őskortól a népvándorlás koráig. Az előadásokra minden hónap első vasárnapján kerül sor.
"A múzeum kiállítási vitrinjeiben csillogó, sok ezer éves bronztárgyak a legtöbb esetben nem tartalmaznak feliratokat, mégis szinte mindent elmondanak keletkezésükről. Ha szakavatott kézbe kerülnek ezek a kultikus, használati, illetve dísztárgyak, akkor olyan dolgokra is fény derülhet, amelyek néha még a legképzettebb szakembereket is megdöbbentik" - emeli ki a múzeum közleménye.
Mint az ismertető rámutat, a bronzművesség már ismert fortélyainak tárháza a mai napig bővül. Újabb és újabb vizsgálatok bizonyítják, hogy mennyire jól ismerték a korabeli mesteremberek az általuk felhasznált anyagok tulajdonságait. Azt vallották, hogy nincsenek rossz és jó tulajdonságú anyagok, pedig tudták, hogy vannak lágyabb, illetve keményebb fémek, de tisztában voltak azzal, hogy egy adott anyag rossz tulajdonsága bizonyos felhasználási területeken előnyt jelenthet. Egy római ruhakapcsoló tű (fibula) rúgójának elkészítése például lágy rézdrótból könnyebb lett volna, mégis ők egy rugalmas ötvözetet használtak, hogy az a drót tényleg rúgóként funkcionálhasson.
Szó esik majd arról, hogy mi a dróthúzás, hogyan készültek a bronzszobrok, miként lehetett higany segítségével bearanyozni az ezüst vagy bronz tárgyakat, milyen eszközöket használtak a fémek megmunkálására, vagy ismerhették-e az esztergát.
Négy héttel később, május 2-án Öntsünk tiszta vizet a pohárba - A római aquaeductus címmel tart előadást
Anderkó Krisztián régész.
Mint a közlemény kiemeli, nem a rómaiak voltak az elsők, akik csatornákat és vízvezetékeket építettek, de a csak rájuk jellemző technikai megoldások és a hozzájuk kapcsolódó jogi szabályozás miatt a vízellátást és a csatornázást az ő esetükben már-már a maihoz hasonló közműhálózatként lehet értelmezni.
Az előadás végigköveti a víz útját a forrástól a felhasználás helyéig, a közfürdőig, a mosodáig, illetve a római lakosok poharáig. A hallgatóság betekintést nyerhet a költségvetésbe, a tervezésbe, a kivitelezésbe, és a vízdíjra is kiterjedő törvénykezésbe.
Az előadásokra a BTM Aquincumi Múzeumában (III. Szentendrei út 135 .) április 4-én és május 2-án 11 órakor kerül sor a BTM Aquincumi Múzeumában (III. Szentendrei út 135. )
"A múzeum kiállítási vitrinjeiben csillogó, sok ezer éves bronztárgyak a legtöbb esetben nem tartalmaznak feliratokat, mégis szinte mindent elmondanak keletkezésükről. Ha szakavatott kézbe kerülnek ezek a kultikus, használati, illetve dísztárgyak, akkor olyan dolgokra is fény derülhet, amelyek néha még a legképzettebb szakembereket is megdöbbentik" - emeli ki a múzeum közleménye.
Mint az ismertető rámutat, a bronzművesség már ismert fortélyainak tárháza a mai napig bővül. Újabb és újabb vizsgálatok bizonyítják, hogy mennyire jól ismerték a korabeli mesteremberek az általuk felhasznált anyagok tulajdonságait. Azt vallották, hogy nincsenek rossz és jó tulajdonságú anyagok, pedig tudták, hogy vannak lágyabb, illetve keményebb fémek, de tisztában voltak azzal, hogy egy adott anyag rossz tulajdonsága bizonyos felhasználási területeken előnyt jelenthet. Egy római ruhakapcsoló tű (fibula) rúgójának elkészítése például lágy rézdrótból könnyebb lett volna, mégis ők egy rugalmas ötvözetet használtak, hogy az a drót tényleg rúgóként funkcionálhasson.
Szó esik majd arról, hogy mi a dróthúzás, hogyan készültek a bronzszobrok, miként lehetett higany segítségével bearanyozni az ezüst vagy bronz tárgyakat, milyen eszközöket használtak a fémek megmunkálására, vagy ismerhették-e az esztergát.
Négy héttel később, május 2-án Öntsünk tiszta vizet a pohárba - A római aquaeductus címmel tart előadást
Anderkó Krisztián régész.
Mint a közlemény kiemeli, nem a rómaiak voltak az elsők, akik csatornákat és vízvezetékeket építettek, de a csak rájuk jellemző technikai megoldások és a hozzájuk kapcsolódó jogi szabályozás miatt a vízellátást és a csatornázást az ő esetükben már-már a maihoz hasonló közműhálózatként lehet értelmezni.
Az előadás végigköveti a víz útját a forrástól a felhasználás helyéig, a közfürdőig, a mosodáig, illetve a római lakosok poharáig. A hallgatóság betekintést nyerhet a költségvetésbe, a tervezésbe, a kivitelezésbe, és a vízdíjra is kiterjedő törvénykezésbe.
Az előadásokra a BTM Aquincumi Múzeumában (III. Szentendrei út 135 .) április 4-én és május 2-án 11 órakor kerül sor a BTM Aquincumi Múzeumában (III. Szentendrei út 135. )
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon