A kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, kiváló művészt, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagját az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kass János a legmarkánsabb művészek közé tartozik, hiszen a folyton változó trendektől függetlenítve magát ki tudott emelkedni a középszerűségből, a torz kultúrpolitika nyomása alól az egyediség felé tudott fordulni. "A szegedi polgári zsongás hatására életformát, tartást, hangulatot teremtett egy egysíkú korban" - mondta róla Aczél Géza költő még 2008 novemberében.

Véleménye szerint Kass János soha nem félt az újtól, mindig beépítette eszköztárába a legmodernebb technikát, legyen az a hologram, a lézer vagy a számítógépes grafika. Művészetének különleges része a gyermek- és tankönyvirodalom illusztrálása - hangsúlyozta akkor Aczél Géza.

Kass János 1927. december 26-án született Szegeden. 1956-tól 1959-ig Derkovits-ösztöndíjas volt, 1958-ban Bernáth Auréllal, Kovács Margittal és Somogyi Józseffel együtt állította össze a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonját, amelyért Bernáthot arany, őt ezüst díjjal jutalmazták.

A hatvanas években a Móra Kiadónak készített rajzokat, rézkarcokat, 1965 és 1973 között az Új írás folyóirat művészeti szerkesztője volt. 1967-től 1981-ig az Iparművészeti Főiskolán oktatott, 1973 óta postabélyegeket is tervezett, tankönyvek, kották, plakátok őrzik keze nyomát. Számos önálló tárlatot rendezett itthon és külföldön, 1985 óta a szegedi Kass János Galéria ad helyet állandó kiállításának.

Munkácsy-díjat 1954-ben és 1967-ben kapott, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1977-ben érdemes művész, 1986-ban kiváló művész lett. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon A legszebb könyv díjat kapta. Mintegy 400 könyvillusztrációja ismert, a többi között A kékszakállú herceg vára. A 80-as években tematikus sorozatokat is készített, a Biblia- és az Ószövetség-sorozatot.