irodalom
2010. 03. 28.
Kati Martont méltatta az egyik legtekintélyesebb német lap
Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.
A tekintélyes német konzervatív újság vasárnapi számában beszámolt arról, hogy Németországban a napokban jelent meg Kati Marton két könyve is, mégpedig A nép ellenségei - családom regénye című kötet, továbbá a Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot című könyv. Magyarországon már mindkettőt kiadták, ugyanakkor a lap újságírója a csaknem teljes oldalas írás alcímében hangsúlyozta: olyan könyvekről van szó, amelyet nem csak a magyaroknak érdemes elolvasniuk.
"Magyarnak lenni kollektív neurózis" - idézte a cikk bevezetőjében a második könyv kilenc főszereplőjének egyikét, Kösztler Artúr (Arthur Koestler) írót a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, utalva arra, hogy a Németországban férjénél, az amerikai elnök afganisztáni és pakisztáni megbízottjánál, Richard Holbrooke-nál jóval kevésbé ismert Kati Marton két könyvében a lehető legtökéletesebben ábrázolta ezt a diagnózist.
Mindkét könyv olyan magyarokról, pontosabban magyar zsidókról szól, akik nehéz időkben nagyot alkottak - fogalmazott a lap, rámutatva: az egyikben kilenc férfiről van szó, akik tevékenységükkel döntően befolyásolták a XX. századot, a másikban pedig a szerző szüleiről. Ők ugyan semmi olyat nem tettek, ami a világ alakulását befolyásolta volna, ugyanakkor rendkívüli megpróbáltatásaik közepette nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot.
A cikkíró - aki személyesen találkozott a könyvek bemutatása céljából Berlinbe látogatott Kati Martonnal - részletesen ismertette a családregényt, a szülők - a negyvenes évektől 1954-ig az amerikai hírügynökségek, az AP és a UPI budapesti tudósítóiként dolgozó Marton Endre és Ilona - ÁVO általi meghurcolását. Beszámolva arról is, hogy Kati Marton jóval szülei halála után a rendelkezésére bocsátott titkosszolgálati iratokból tudott meg mindent. "A könyv valójában egy magával ragadó, rendkívüli szeretet sugárzó és méltóságos főhajtás a szülők előtt, akiknek igazi megismerését a szerző éppenséggel azok egykori ellenségeinek köszönhette" - fogalmazott az újság.
A második könyv - amely az Egyesült Államokban The Great Escape: Nine Jews Who Fled Hitler and Changed the World címmel jelent meg - teljesen más jellegű, ugyanakkor hasonló írói képességről tanúskodik - hangoztatta a konzervatív lap cikkírója, ismertetve a főszereplők, Teller Ede fizikus, Kertész Andor (André Kertész) fotóművész, Korda Sándor (Alexander Korda) filmrendező, Neumann János matematikus, Kösztler Artúr (Arthur Koestler) író, Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmrendező, Szilárd Leó fizikus, Wigner Jenő fizikus és Friedmann Endre (Robert Capa) életútját.
Kati Martonnak sikerült az a mestermunka, hogy ezt a "színes csapatot" egy közös életrajzban logikus egységként prezentálja - méltatta a könyvet, emlékeztetve arra, hogy akármennyire is különböztek egymástól a főszereplők, mégis ugyanaz a szellem vette őket körül, és ugyan az a törekvés hajtotta őket. A nemzetiszocializmus elől menekülve kellett elhagyniuk Magyarországot, majd Európát, és valamennyien rendkívülit alkottak. A könyv szerzőjének mindezt a leghitelesebben, csodálatos eleganciával és könnyedséggel sikerült bemutatnia - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, kiemelve: "Ritkán ábrázoltak korábban kollektív neurózist vonzóbban, mint ebben a két könyvben."
"Magyarnak lenni kollektív neurózis" - idézte a cikk bevezetőjében a második könyv kilenc főszereplőjének egyikét, Kösztler Artúr (Arthur Koestler) írót a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, utalva arra, hogy a Németországban férjénél, az amerikai elnök afganisztáni és pakisztáni megbízottjánál, Richard Holbrooke-nál jóval kevésbé ismert Kati Marton két könyvében a lehető legtökéletesebben ábrázolta ezt a diagnózist.
Mindkét könyv olyan magyarokról, pontosabban magyar zsidókról szól, akik nehéz időkben nagyot alkottak - fogalmazott a lap, rámutatva: az egyikben kilenc férfiről van szó, akik tevékenységükkel döntően befolyásolták a XX. századot, a másikban pedig a szerző szüleiről. Ők ugyan semmi olyat nem tettek, ami a világ alakulását befolyásolta volna, ugyanakkor rendkívüli megpróbáltatásaik közepette nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot.
A cikkíró - aki személyesen találkozott a könyvek bemutatása céljából Berlinbe látogatott Kati Martonnal - részletesen ismertette a családregényt, a szülők - a negyvenes évektől 1954-ig az amerikai hírügynökségek, az AP és a UPI budapesti tudósítóiként dolgozó Marton Endre és Ilona - ÁVO általi meghurcolását. Beszámolva arról is, hogy Kati Marton jóval szülei halála után a rendelkezésére bocsátott titkosszolgálati iratokból tudott meg mindent. "A könyv valójában egy magával ragadó, rendkívüli szeretet sugárzó és méltóságos főhajtás a szülők előtt, akiknek igazi megismerését a szerző éppenséggel azok egykori ellenségeinek köszönhette" - fogalmazott az újság.
A második könyv - amely az Egyesült Államokban The Great Escape: Nine Jews Who Fled Hitler and Changed the World címmel jelent meg - teljesen más jellegű, ugyanakkor hasonló írói képességről tanúskodik - hangoztatta a konzervatív lap cikkírója, ismertetve a főszereplők, Teller Ede fizikus, Kertész Andor (André Kertész) fotóművész, Korda Sándor (Alexander Korda) filmrendező, Neumann János matematikus, Kösztler Artúr (Arthur Koestler) író, Kertész Mihály (Michael Curtiz) filmrendező, Szilárd Leó fizikus, Wigner Jenő fizikus és Friedmann Endre (Robert Capa) életútját.
Kati Martonnak sikerült az a mestermunka, hogy ezt a "színes csapatot" egy közös életrajzban logikus egységként prezentálja - méltatta a könyvet, emlékeztetve arra, hogy akármennyire is különböztek egymástól a főszereplők, mégis ugyanaz a szellem vette őket körül, és ugyan az a törekvés hajtotta őket. A nemzetiszocializmus elől menekülve kellett elhagyniuk Magyarországot, majd Európát, és valamennyien rendkívülit alkottak. A könyv szerzőjének mindezt a leghitelesebben, csodálatos eleganciával és könnyedséggel sikerült bemutatnia - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, kiemelve: "Ritkán ábrázoltak korábban kollektív neurózist vonzóbban, mint ebben a két könyvben."
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával