"Egész életemben szerettem a tudományos munkát, a kutatást, a könyvtárazást, a nyelveket. A XVIII. század második felének zenetörténetével foglalkoztam elsősorban, a klasszicizmus nagyjainak billentyűs muzsikájával. Nincs tehát egy zeneszerző, akire összpontosítottam volna. Bár az előző év kivétel, hiszen Joseph Haydn halálának 200. évfordulója kiemelkedő jelentőségű esemény volt számunkra" - mondta az MTI-nek a zenetörténész.

Komlós Katalin három és fél évtizede tanít, zeneakadémiai munkássága során persze kétezer év zenetörténetével ismerteti meg a hallgatókat. Idén kicsit kilép Haydn és bécsi klasszikusok bűvköréből, és két másik jeles évforduló okán a 200 éve született Frédéric Chopint és Robert Schumannt közvetlenül megelőző zene- és stílusirányzatok kerültek érdeklődése előterébe.

Bár régóta tanít, úgy véli, hogy nem teremtett iskolát, azonban létrejött valamiféle bázis azokból, akiket tanított. Bennük sok minden közös a művek, zeneszerzők megközelítésében, a róluk való gondolkodásban.

Amikor 2007-ben megkapta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alkotói nagydíját, a laudáció is kiemelte, hogy a magyar zenetudomány doktora, a zeneakadémiai oktatás egyik legműveltebb, legsokoldalúbb és legnagyobb tiszteletnek örvendő egyetemi tanára milyen rendíthetetlenül hisz a zene szépségében. Komlós Katalin fő szakterülete maga a zene, annak minden alkotórésze, elmélete, gyakorlata és szépsége.

A zenetörténész és fortepianista a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszakán szerezte meg diplomáját 1969-ben. Tagja az intézmény doktori tanácsának és az MTA Zenetudományi Bizottságának. 1980-tól 1983-ig doktori tanulmányokat és ezzel párhuzamosan fortepiano stúdiumokat folytatott a Cornell Egyetemen (Ithaca, USA), James Webster, Neal Zaslaw és Malcolm Bilson professzorok irányításával.

További tudományos munkája eredményeként 1998-ban kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címet. Komlós Katalin a Soproni Régi Zenei Napok állandó vendége, szerkesztőbizottságának alapító tagja. Fortepianos and Their Music című könyve 1995-ben jelent meg az Oxford University Press kiadásában.