A Magyar Újságírók Országos Szövetsége építészeti, képző- és iparművészeti szakosztálya tavaly év végén döntött arról, hogy több kategóriában elismeréseket ad át a magyar művészeti élet kiválóságainak.

Azért választották dátumnak a március 8-át, mert ezen a napon született 1915-ben Pécsett Gyarmathy Tihamér festőművész, grafikus, az Európai Iskola tagja, a non-figuratív festészet egyik meghatározó képviselője - mondta Csák Máté, a szakosztály elnöke az MTI-nek.

A különböző kategóriák névadóit a felerészben MÚOSZ-tagokból, felerészben külső szakemberekből álló zsűri, illetve a szakosztály vezetése választotta ki, és a zsűri határozott az elismerést elnyert művészek névsoráról is.

A műemlékvédelem területén kifejtett eredményes munkájáért Czétényi Piroska építész, a Magyar Építész Kamara műemlékvédelmi tagozatának elnöke részesült az óbudai amfiteátrumot helyreállító Gerő Lászlóról elnevezett díjban. Czétényi Piroska 1972-1992 között a Budapesti Műemléki Felügyelőség vezetője volt; a budapesti mérnöki oklevél megszerzése után műemlékvédelmi szakmérnöki diplomáját Rómában szerezte meg.

Mint az MTI-nek elmondta, arra a legbüszkébb, hogy az 1970-es években sikerült megakadályoznia az Eiffel iroda által tervezett Nyugati pályaudvar lebontását, amit a MÁV akkor tervezett. "Nagy küzdelem volt" - emlékezett az építész. Másik nagy sikereként említette, hogy a 11-es út korszerűsítésekor megmentették a római kori vízvezetéket: egyik részét rekonstruálták, a másikat konzerválták.

A Gyarmathy Tihamérról elnevezett képzőművészeti díjat Gyémánt László festőművész kapta. Az MTI-nek kiemelte: expresszív non-figuratív festőnek tartja magát és idén két kiállításra is készül. Hetvenötödik születésnapjára lakóhelyén, a IV. kerületben, az Újpesti Galériában retrospektív kiállítása lesz, a másik tárlatot a Társalgó Galériában rendezik, arra vadonatúj anyagot készít. A festőművész elmondta, hogy festés közben főként dzsesszmuzsikát hallgat. Ez a "szerelem" nyolc éves kora óta tart; az elmúlt évtizedekben megfestette a magyar és a nemzetközi dzsesszélet kiválóságait is.

Az építészetben a budai királyi palota helyreállítójáról elnevezett Pogány Frigyes-díjat elsőként Vadász György építész kapta. A többszörösen kitüntetett szakember 1957-ben szerzett diplomát a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Azóta számtalan középületet, köztük a Tétényi úti kórházat, a Gellérthegyi víztározót, a hannoveri Expo 2000 magyar pavilonját, valamint társasházat, villát, lakónegyedet tervezett.

Kerényi Jenő-díjat kapott Vígh Tamás szobrászművész, akinek Vásárhelyi Pálról, a Tiszát szabályozó mérnökről készült kompozícióját elkészülte után negyven évvel, 2008-ban állították fel Tiszalökön. A képzőművészeti főiskolán Ferenczy Béni volt a mestere. Több köztéri munka kötődik a nevéhez, például Katona József drámaíró szobra Kecskeméten, Bartók emlékműve a budapesti Feneketlen tónál, Ady Endre szobra Győrött.

Schrammel Imre porcelán- és kerámiaművész munkásságát a Németh Aladár neves ipari formatervezőről elnevezett díjjal ismerték el. A művész a magyar porcelán- és kerámiaművészet megújítója. Nevezetesek velencei karneváli porcelánfigurái, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúrának tervezett, emellett a Zsolnay-gyárnak is tervezett kortárs termékeket. A Prima Primissima-díjjal járó lófigura például - amelyet a híres versenylóról, Kincsemről mintáztak - az ő tervei alapján eozin mázzal készül.

Képzőművészeti különdíjban részesült Rác András festő- és mozaikművész, aki Kolozsvárott született és a szentendrei régi művésztelep lakója. A képzőművészeti főiskolán festő szakon végzett, Berény Róbert volt a tanára. Olajképeket készített, később a mozaikrakás új formáját találta ki: a műgyantás üvegmozaikot, amelyet márványhasábokból, talált tárgyakból sajátos kompozícióvá alakított.

Csák Máté szakosztályelnök elmondta az MTI-nek, hogy a díjjal oklevelet adtak át - a papír Vincze László papírmerítő műhelyében készült -, ennek közepén a Kerényi Jenő által készített és egy női fejet ábrázoló bronz plakett található, e köré belevésték: "Lajtorja vagyok a Parnasszusra."