Mint arról a múzeum napja alkalmából tartott pénteki tájékoztatón a szervezők beszámoltak, Zelnik István sokrétű gyűjteménye két és fél ezredévet ível át, legrégebbi darabja az időszámítás előtti V. század tájáról való. Fellelhetők benne vallási és halotti maszkok, rituális és színházi célú álarcok, skorpió formájú törzsi maszkjai pedig egyedülállók. A tárgyak zöme ázsiai, szűkebben délkelet-ázsiai eredetű, a közönség a kiállításon világviszonylatban is ritka műtárgyakat csodálhat meg.

A Zelnik-gyűjteményből 24 arany- és 3 ezüstmaszkot tekinthetnek meg a látogatók a Néprajzi Múzeum és a Magyar Indokína Társaság rendezte, június 20-ig látogatható tárlaton.

Mint arról Zelnik István beszámolt, az általa összegyűjtött több mint 16 ezer tárgy Délkelet-Ázsia 11 országából származik, legfontosabb elemei arany- és ezüstkincsek. A maszkok mellett szobrok, ékszerek, rituális, vallási és ceremoniális tárgyak, jogar, királyi korona is gazdagítja a kollekciót.

A tárgyak közül felhívta a figyelmet egy 80 centiméteres aranyskorpióra, amelyen az uralkodó pár arcát örökítették meg. Zelnik István elmondta: a budapesti bemutatkozás után a tárlat Szegedre, majd várhatóan Debrecenbe utazik, tervei szerint pedig körbejárja a világot.

A kiállítás a Zelnik-gyűjtemény anyagát párhuzamba állítja a Néprajzi Múzeum ázsiai és óceániai kollekciójának darabjaival, amelyek nem nemesfémből készültek - közölte Jelen János kurátor.

A Néprajzi Múzeum napján egyébként tárlatvezetések, előadások, rendhagyó múzeumi órák és filmvetítés is várta az érdeklődőket. A napot 2003 óta ünnepli az intézmény, 1872-ben ezen a napon nevezték ki Xantus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának igazgató-őrévé. A 140 éves múlttal rendelkező Néprajzi Múzeum első tárgya egy Japánból származó lampion volt, a múzeum törzsgyűjteményét az 1868-69-es kelet-ázsiai expedícióból származó anyag alapozta meg.