Mint Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke a szervezet által kiadott közleménnyel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a tervpályázat legfőbb problémája, hogy az kizárólag a kerítésen belüli területekkel foglalkozik, és nem vizsgál semmiféle tágabb építészeti, környezeti kontextust.

"Pedig a jövőben komoly változások várhatók a környéken: a Magyar Rádió székházának esetleges részbeni funkcióváltása vagy a Pollack Mihály tér rendezése befolyásolja majd a Múzeumkert és a múzeum sorsát is" - figyelmeztetett az építész, aki kétfordulós tervpályázatot tartana kívánatosnak.

A MÉSZ szerint az MNM fejlesztését konkretizáló pályázat kiírását egy programalkotó folyamatnak kellett volna megelőznie, amely szakmai és civil szervezetek bevonásával átfogó módon kezelné a környék fejlesztését. "A víziónk a bécsi múzeumi negyedhez áll közel" - árulta el Kálmán Ernő.

"Budapest nagy baja, hogy egy háromszor ekkora ország fővárosa volt, és a fejlesztéséhez ma nincs elegendő gazdasági erő. Ezen csak a megfelelő szellemi tőkével lehet segíteni: mivel a fejlesztéseket lépésről lépésre tudjuk megvalósítani, ezek útját le kell fektetni. A kerületi szabályozási tervek ilyesmivel nem foglalkoznak" - fogalmazott a MÉSZ elnöke.

Kálmán Ernő szerint azonban az MNM január 25-én közzétett pályázata kényszerpályára helyezi az ügyet, az európai uniós pályázat beadása után ugyanis már nem lehet a terveken változtatni.

"A Duna-stratégia uniós támogatása kapcsán nagy lehetőség előtt állhat a terület, ezt nem szabad az udvarok lefedésére és arra redukálnunk, hogyan lehet a Pollack Mihály téri, 200 férőhelyes mélygarázs mellé még egy 40 férőhelyeset építeni a fás kertbe. Biztos vagyok benne, hogy ez nem ilyen kapkodva kellene, hogy megtörténjen" - vélekedett.

A Magyar Nemzeti Múzeumot február 1-től vezető Csorba László ellenben arra emlékeztetett: noha az előző főigazgató csak néhány nappal leköszönése előtt tette közzé a pályázatot, az intézmény már 2006 óta tervezi a bővítést.
"Ez a munka azért gyorsult fel, hogy a közbeszerzési moratórium és a választások miatt ne álljon le fél évre a projekt" - hangsúlyozta a történész.
A tervpályázat konkrétumairól az MNM vezetője nem kívánt beszámolni, mert - mint elmondta - ezek a pályázati tervdokumentáció részét képezik, amelyet az érdeklődő építészirodáknak meg kell vásárolniuk.
Kitért azonban a fejlesztés alapvető feladataira: "meg kell oldani a Múzeumkertben parkoló autók problémáját, ugyanakkor egy új kertépítészeti koncepcióval meg kell újítani ezt a gyönyörű kertet. A múzeum épületében olyan izgalmas, új tereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a látogatók több időt tudjanak eltöltetni és többféle szolgáltatást kapjanak".

Csorba László elmondása szerint az MNM fejlesztési projektje három lépcsős: először megszületik a tervpályázat, majd el kell készíteni az ezt konkretizáló engedélyeztetési tervet, amellyel végül az európai uniós forrásokra lehet pályázni. A bíráló bizottság 24 millió forintot fordíthat a pályázatok díjazására, míg a bővítés teljes forrásigénye hozzávetőleg 3-4 milliárd forint.

A tervpályázat kétfordulóssá tételére a főigazgató szerint nincs lehetőség, de Csorba László úgy vélte, nem késő beszélni a MÉSZ által felvetett kérdésekről.

"Meg kell még születnie a múzeum környezetére vonatkozó új szabályozási tervnek is, ezt kezdeményezni fogjuk az önkormányzatnál. Ehhez széles körű társadalmi egyeztetést kell folytatni, ennek során természetesen a civilek, a szakmai szervezetek és az itt élők is elmondhatják a véleményüket, úgy, hogy ezeket a további munka során figyelembe lehet majd venni" - fogalmazott.

Az új főigazgató az eredeti kiírás szerint nem kap szerepet a tervpályázat bíráló bizottságában, Csorba László azonban elmondta: a helyzetet megbeszélte elődjével, és módosítást fog kezdeményezni a Közbeszerzések Tanácsánál.

Mint kiemelte, a pályázat iránt igen nagy az érdeklődés, eddig több mint 40 iroda vásárolta meg a tervdokumentációt. A pályaművek benyújtásának határideje április 19., az eredményt május 13-án hirdeti ki a bíráló bizottság.