art&design
2010. 03. 04.
Vasarely-kiállítás Belgrádban
Folytatódik Victor Vasarely magyar származású francia képzőművész kiállítás-sorozata Szerbiában: Újvidék után csütörtöktől Belgrádban, a Szerb Nemzeti Bank halljában nyílik tárlat 140 eredeti grafikájából és 20 objektjéből.
A belgrádiak a Csepei magángyűjtemény anyagát láthatják a Nemzeti Bank épületében április 2-ig, naponta este 8 óráig. A megnyitón Radovan Jelasic szerb bankelnök (aki Baja mellett született és jól beszél magyarul) és Varga Imre nagykövet mond beszédet - mondta Szentgyörgyi Klára, magyar nagykövetség oktatási és kulturális szakdiplomatája szerdán az MTI-nek.
A Vasarely-anyag egy részét a szomszédos Drámai Színházban állítják ki, és ott folyamatosan vetítik Csepei Klára kisfilmjét Vasarely életéről. A film narrációs szövegét lefordították szerb nyelvre.
A szerbiai magyar nagykövetség a pécsi EKF alkalmából szervezte meg a pécsi születésű világhírű művész kiállítását először Újvidéken, majd Belgrádban, és később láthatják az érdeklődők Versecen, Szabadkán, Zrenjaninban, Nisben és több más szerbiai városban is.
A Vásárhelyi Győző (1906-1997) néven Pécsett született művész egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki 1930-ban Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikákat készített. 1947-ben tért át a nonfiguratív alkotásra, és nevéhez kötődik az op-art stílusirányzat megteremtése. Az op-art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. Vasarely haláláig Franciaország egyik vezető kortárs képzőművésze volt.
A Vasarely-anyag egy részét a szomszédos Drámai Színházban állítják ki, és ott folyamatosan vetítik Csepei Klára kisfilmjét Vasarely életéről. A film narrációs szövegét lefordították szerb nyelvre.
A szerbiai magyar nagykövetség a pécsi EKF alkalmából szervezte meg a pécsi születésű világhírű művész kiállítását először Újvidéken, majd Belgrádban, és később láthatják az érdeklődők Versecen, Szabadkán, Zrenjaninban, Nisben és több más szerbiai városban is.
A Vásárhelyi Győző (1906-1997) néven Pécsett született művész egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki 1930-ban Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikákat készített. 1947-ben tért át a nonfiguratív alkotásra, és nevéhez kötődik az op-art stílusirányzat megteremtése. Az op-art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. Vasarely haláláig Franciaország egyik vezető kortárs képzőművésze volt.
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával