irodalom
2010. 03. 04.
Kosztolányi-emlékkiállítás Budán
Kosztolányi Dezső író, költő, újságíró születésének 125. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik csütörtökön a Budavári Önkormányzat Várnegyed Galériájában; az alkotó ebben a kerületben, a Tábor utcában élte le élete nagy részét.
A látogató 31 fotón keresztül követheti nyomon Kosztolányi életét a kisgyermekkortól a halála előtti év nyaráig.
Ekkor, 1935-ben készült az a felvétel, amelyen a költő a visegrádi újságíró üdülőben utolsó nagy szerelmével, a férjes Radákovich Máriával és annak kisfiával látható - mondta Gyurkovics Györgyi, a kiállítás rendezője szerdán az MTI-nek.
A terem két falán két filmcsík szalad végig, bemutatva Kosztolányi mindennapjait a Tábor utcai lakásban, például az íróasztalánál gépelve, baráti társaságban, a kertben üldögélve. Ezeken a filmképeken az is látszik, hogy az operatőr szaladgálása az író lakterében és körülötte mennyire zavarta őt.
A tárlaton látható az a levél, amelyet Thomas Manntól kapott 1923-ban. A világhírű német író ebben a Néró, a véres költő című Kosztolányi-regényről értekezik, méltatva a szerző magyarságát és egyben európaiságát - magyarázta a kurátor. Hozzátette: Thomas Mann 1916-ban, majd 1922-ben is váltott leveleket Kosztolányi Dezsővel.
Fotográfián látható a Francia Becsületrend, amelyet 1932-ben kapott és fotók Kosztolányiról a Pesti Hírlapban abból az alkalomból, hogy telefonkapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. A kiállítási terem egyik sarkában egy kis enteriőr is található, egy kárpitozott ülőkére hajított csokornyakkendő, Kosztolányi jellegzetes öltözék-kiegészítő viselete.
A kiállításra 100 darab Kosztolányi-névjegyet nyomtattak a Tábor utca 12. alatti címre, a kártya hátoldalán 100 különböző idézet olvasható Kosztolányitól, és a névjegyet hazaviheti a látogató.
Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
A Szabadkán március 29-én született író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat folyóirat első nemzedékének meghatározó tagja 1903-ban érkezett Budapestre. A bölcsészkarra iratkozott magyar-német szakra, majd Bécsben tanult, és amikor visszatért, nem fejezte be tanulmányait, hanem újságíró lett és eközben írta verseit, regényeit.
1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, 1915-ben született meg Ádám fia. A gégerák jelei 1933-ban mutatkoztak rajta először, műtötték, Stockholmban kezelték, majd 1935-ben, halála előtt alig egy évvel Visegrádon beleszeretett Radákovich Máriába, aki férjes asszony volt. Ennek a szerelmi fellángolásnak a gyümölcse többek között a Röpima és a Szeptemberi áhitat című vers. Kosztolányi Dezső 1936 novemberében hunyt el Budapesten.
Ekkor, 1935-ben készült az a felvétel, amelyen a költő a visegrádi újságíró üdülőben utolsó nagy szerelmével, a férjes Radákovich Máriával és annak kisfiával látható - mondta Gyurkovics Györgyi, a kiállítás rendezője szerdán az MTI-nek.
A terem két falán két filmcsík szalad végig, bemutatva Kosztolányi mindennapjait a Tábor utcai lakásban, például az íróasztalánál gépelve, baráti társaságban, a kertben üldögélve. Ezeken a filmképeken az is látszik, hogy az operatőr szaladgálása az író lakterében és körülötte mennyire zavarta őt.
A tárlaton látható az a levél, amelyet Thomas Manntól kapott 1923-ban. A világhírű német író ebben a Néró, a véres költő című Kosztolányi-regényről értekezik, méltatva a szerző magyarságát és egyben európaiságát - magyarázta a kurátor. Hozzátette: Thomas Mann 1916-ban, majd 1922-ben is váltott leveleket Kosztolányi Dezsővel.
Fotográfián látható a Francia Becsületrend, amelyet 1932-ben kapott és fotók Kosztolányiról a Pesti Hírlapban abból az alkalomból, hogy telefonkapcsolat létesült Magyarország és az Egyesült Államok között. A kiállítási terem egyik sarkában egy kis enteriőr is található, egy kárpitozott ülőkére hajított csokornyakkendő, Kosztolányi jellegzetes öltözék-kiegészítő viselete.
A kiállításra 100 darab Kosztolányi-névjegyet nyomtattak a Tábor utca 12. alatti címre, a kártya hátoldalán 100 különböző idézet olvasható Kosztolányitól, és a névjegyet hazaviheti a látogató.
Az április 14-ig nyitva tartó tárlaton levetítik a Kosztolányi Dezső regényeiből készült Pacsirta és az Édes Anna című filmet is.
A Szabadkán március 29-én született író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat folyóirat első nemzedékének meghatározó tagja 1903-ban érkezett Budapestre. A bölcsészkarra iratkozott magyar-német szakra, majd Bécsben tanult, és amikor visszatért, nem fejezte be tanulmányait, hanem újságíró lett és eközben írta verseit, regényeit.
1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, 1915-ben született meg Ádám fia. A gégerák jelei 1933-ban mutatkoztak rajta először, műtötték, Stockholmban kezelték, majd 1935-ben, halála előtt alig egy évvel Visegrádon beleszeretett Radákovich Máriába, aki férjes asszony volt. Ennek a szerelmi fellángolásnak a gyümölcse többek között a Röpima és a Szeptemberi áhitat című vers. Kosztolányi Dezső 1936 novemberében hunyt el Budapesten.
További írások a rovatból
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon