"Ez az én történetem és egyszer el kell mesélnem. Ez az idő, úgy vélem, hamarosan elérkezik" - árulta el az egyetemen tanító 62 éves író a kiállítás bemutatása előtti sajtótájékoztatón.

Az indiai származású, de brit állampolgárságú és ideje nagy részét Nagy-Britanniában töltő Rushdie 1989-től tíz éven át bujkált Angliában a hatóságok védőőrizetében, miután Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője fatvát adott ki ellene istenkáromlónak bélyegzett Sátáni versek című kötete miatt. A vallási parancs szerint bármely hithű muzulmán megölhette. Az iráni kormány 1998-ban deklarálta, hogy nem támogatja többé a fatvát, de radikális muzulmán csoportok az utóbbi években is támadták Rushdie-t és bojkottal fenyegették mindazokat a szervezeteket, amelyek kapcsolatban állnak vele.

Rushdie még 2006-ban adományozta az Emory Egyetem könyvtárának életének fontos dokumentumait: több regényének kéziratát, publikálatlan írásait, gyermekkori fényképeit és olyan neves személyiségektől kapott leveleit, aki támogatásukról biztosították a fatva kibocsátása utáni nehéz időszakban.

Az egyedülálló gyűjteményből az egyetemen pénteken nyílik meg a kiállítás, amelyet szeptemberig látogathat a közönség. A rendezők egy egész falat szenteltek azoknak a post-it céduláknak, amelyeket az író regényírás közben használt.

"Sohasem hittem volna, hogy a firkálmányaim 90 centi magas halomba gyűlnek. Viszont ahogy beleegyeztem a kiállításba, azonnal tudtam, hogy egy kicsit zavarba fog hozni" - mesélte az író, aki irodalmat tanít az Emoryn.

Rushdie 1980-ban megjelent Az éjfél gyermekei című regénye kétszer is elnyerte a nagy presztízsű brit irodalmi díjat, a Booker Prize-t. (Másodszor 1993-ban, amikor a díj negyedszázados történetének kitüntetettjei közül is a legjobbnak választották a művet.) Az írót 2007-ben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte.

Salman Rushdie 2007 novemberében Magyarországon is járt Sálímár bohóc című regényének itteni bemutatóján.