A Pannon Filharmonikusok eddigi két koncertjén a világhírű karmester, a PFZ új zeneigazgatója, Peskó Zoltán vezényletével aratott sikert a zenekar. A következő, március 7-i hangverseny dirigense Oliver don Dohnanyi, a vendégszólista Hadady László oboaművész lesz.

2010. március 7. vasárnap, 19.30

Smetana: Haakon Jarl, op. 16
Haydn: C-dúr oboaverseny
Dvořák: 9., e-moll szimfónia (,,Az Újvilágból”), op. 95

Vezényel: Oliver von Dohnanyi
Közreműködik: Hadady László — oboa

Smetana kevésbé ismert szimfonikus költeménye és Antonin Dvořák népszerű szimfóniája között egy Haydn-nek tulajdonított versenymű, a C-dúr Oboaverseny hangzik föl.

Az első műsorszám azonban csak nálunk ritkán játszott; Oehleschläger dán író drámájának témájára született. A mű a hatalmas Haakon Jarl és a vele szembeállított gyengeakaratú Olaf király jellemének ellentétére épül. A tematikus szembeállítottságnak az egy tőről fakadó zenei gondolat kontrasztjával való ábrázolásban világosan kitűnik a barát, Liszt Ferenc hatása, aki, - miután Smetana és általában Csehország zenéjét rosszindulatú támadás érte - baráti méltatással védte meg szerzőtársát: „Íme, itt van a komponistájuk, akinek szíve valódi cseh és emellett istenáldotta mester.”

A cseh zene másik nagy reprezentánsa, az igen invenciózus, szintén világszerte elismert és sikeres szerző, Dvořak egyik legismertebb műve, az 1893-ban New Yorkban komponált (innen az „Új világból” név) e-moll szimfónia. A mű a szerző egyik legnépszerűbb és legismertebb darabja. Kedveltsége a bemutatója óta töretlen. Lendületes dallamossága, lassú tételének líraisága, a cseh folklorisztikus fordulatok és az „új világ”-ban szerzett élményanyag kettőssége minden kor valamennyi emberének örömöt és emelkedettséget okoz.

Hadady László, a napjainkban Franciaországban élő oboaművész 1979-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol tanára, Kurtág György volt rá a legmélyebb hatással.

A Magyar Állami Hangversenyzenekar után szerződött Pierre Boulez kamarazenekarához Párizsba, majd művészi pályája mellett 1995-től a Párizsi Zeneakadémia kamarazene és pedagógia tanára lett, és számos országban tart mesterkurzusokat.

Rendszeresen fellép a Párizsi Opera Zenekarával, a Francia Rádió Szimfonikus Zenekarával, de gyakran látott vendég a Liszt Ferenc Kamarazenekarnál és a Budapesti Fesztiválzenekarnál is. Külföldi karrierje a világ 45 országában több mint 2000 koncertet számlál olyan zenekarok szólistájaként, mint a Londoni Filharmónia Zenekar vagy a Chicagoi Szimfonikus Zenekar. Hangszere az oboisták “Stradivarijaként” emlegetett Lorée Royal.

Oliver von Dohnanyi Trencsén városában született, hegedűművészetet, zeneszerzést és vezénylést tanult a Pozsonyi Konzervatóriumban és a Zeneakadémán, később Vaclav Neumann és Otmar Suitner tanítványa volt Bécsben.

Számos kiemelkedő díjat nyert, így például a siennai Resphigi Versenyen, a Prágai Tavasz Talich Versenyén, a Magyar Televízió díját 1985-ban, valamint az 1989-es Salzburgi Fesztiválon egy különleges kitüntetést Juraj Filas Memento című operájának televízió felvételéért a Prágai Szimfonikus Zenekarral.

1979 és 1986 között a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt Pozsonyban, 1986-tól 1991-ig pedig a Szlovák Nemzeti Operaház zeneigazgatója. Művészeti igazgatóként irányította a Károly Egyetem Művészeti Együttesét, a Canticorum Iubilo Kamaraegyüttest Prágában, és karmestere volt a Csehszlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának. 2004-ben lett a Prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója, 2005-ben a Szlovák Szimfonietta Kamaraegyüttes vezető karmestere. 2006-ban nevezték ki a Morva-Sziléziai Nemzeti Színház operaigazgatójává, majd 2007-ben a Szlovák Nemzeti Operaház igazgatójává.

A budapesti bérletsorozat 4. koncertje:

2010. április 23-a, péntek, 19.30

R. Strauss: Intermezzo — Keringő, op. 72
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64
Sibelius: 3., C-dúr szimfónia, op. 52
Sibelius: Lemminkäinen visszatérése, op. 22

Vezényel: Olari Elts
Közreműködik: Henning Kraggerud — hegedű

2011-ben 200 éves lesz a pécsi zenekar

Pécsett Lickl György (Johann Georg Lickl) alapította meg 1811-ben a Zeneművész Társaságot, azóta – különböző elnevezéssel – mindig működött a városban szimfonikus együttes.

A Pécsi Szimfonikus Zenekar – mint önálló művészeti intézmény – 1984-ben alakult meg, Breitner Tamás karmester vezetésével. 1989-től négy éven át Howard Williams brit dirigens volt az együttes művészeti igazgatója, akit az uruguayi Nicolás Pasquet követett, majd 1997-ben Williams újabb három évre visszatért. A zenekar 2000 augusztusától 2009 szeptemberéig Hamar Zsolt művészeti vezetésével dolgozott.

Az együttes 2004. január 1-je óta Pannon Filharmonikusok – Pécs néven folytatja szakmai munkáját. Az együttes igazgatója Horváth Zsolt, aki trombitaművészi és közgazdász diplomával is rendelkezik. A Pannon Filharmonikusok fenntartója Pécs Megyei Jogú Város. A névváltoztatás is érzékelteti: a Pannon Filharmonikusok bérleti sorozataik és pécsi hangversenyeik mellett kiemelt figyelmet fordítanak a dél-dunántúli régió más városaira is.

Az elmúlt években az együttes kiemelkedő vendégművészekkel ad bérletsorozati hangversenyeket Pécsett és Budapesten, innovatív együttműködéseket kezdeményez más művészeti ágak képviselőivel, és nagyszabású ünnepségsorozatot rendez a fennállásának 200 éves jubileuma alkalmából Overture címmel.

A Pannon Filharmonikusok sikerrel vendégszerepelt egyebek között Németországban, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában. 2006 tavaszán a Bécsi Filharmonikusok bérletsorozatában nagy sikerű hangversenyt adott a bécsi Konzerthausban, ősszel pedig a bécsi 1956-os forradalmi megemlékezések díszhangversenyét adta a Stephansdomban, 2010-ben fellép Essenben, Salzburgban. Rendszeresen koncertezik Horvátország különböző városaiban.

Az utóbbi két évtizedben a zenekar számos lemezfelvételt készített. A három évvel ezelőtti budapesti bérletsorozat első estjén, A víz című hangversenyről koncertfelvétel készült, majd a Pannon Filharmonikusok és a Művészetek Palotája ezt CD-n forgalomba hozta, s az album eladásából származó bevételt a két intézmény a távol-keleti cunami áldozatainak juttatta el adományként.

Emellett szintén akkoriban látott napvilágot az együttes Mahler-albuma a Hungaroton gondozásában. A CD-n Gustav Mahler Titán című szimfonikus költeménye csendül fel, mégpedig az 1893-as, weimari verzió eredeti változatában. Mivel ebből a változatból még nem készült stúdiófelvétel, a kiadás világpremiernek számított. A zenekar az utóbbi években közreműködött Jef van Hoof, belga kortárs zeneszerző műveinek belgiumi kiadásában.

A zenekar 1991-ben elnyerte az Artisjus nívódíját, 1996-ban Pécs város Pro Communitate kitüntetését, 1997-ben Baranya Megye Művészeti Díját, 1998-ban a Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat.

A Pannon Filharmonikusok 2007-ben elnyerte a Baranya Megyei Területi Príma-díjat. A zenekar 2007-től a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program nagykövete, a PFZ kiemelt szerepet játszik a 2010-es EKF-évben.

Az együttes szakmai irányításával kezdi meg működését a 2010. végére felépülő pécsi koncertközpont, mely európai színvonalú infrastruktúrát biztosít a kiemelkedő művészeti együttes számára.