A levelek "felbontása" azért különösen nagy esemény, mert Salinger évtizedek óta nem jelentkezett semmilyen írással, így még egy cetli sem került nyilvánosságra tőle.

A most bemutatott 11 levél 1991 és 1993 között született, és Salinger jó barátjának, korábbi szomszédjának, Michael Mitchellnek címezte őket.

Üzeneteiben Salinger többek között arról ír, hogy eleinte mennyire élvezte a Zabhegyező iránti rajongást, hogy mennyire szórakoztató volt a New York-i metróval utazni, és hogy végül a regényhősének, Holden Caulfieldnek otthont adó nagyváros látogatásról látogatásra egyre idegenebbnek tűnt neki.

Salinger a levelekben a Caulfield által is használt Buddyrooként, vagyis haverként szólította meg Mitchellt, akiről legközelebbi barátjaként beszélt. A leveleket egy bizonyos Carter Burden szerezte meg, ő irodalmi gyűjteményének részeként hagyományozta a manhattani Morgan Könyvtár és Múzeumra.

A gyűjtemény Salinger január 29-i haláláig nem tette közzé a leveleket, most azonban az érdeklődők kiállításon tekinthetik meg a különleges dokumentumokat.

A levelek egyikéből kiderül az is: Salinger nem akarta, hogy művei nyilvánosságra kerüljenek, ennek ellenére keményen dolgozott. Minden nap reggel hat órakor, de legkésőbb hétkor már íróasztalánál ült. Ez megerősítheti a rajongók reményét, hogy valóban léteznek további regények, amelyeket Salinger a fogadtatástól való félelmében nem közölt.