A médiaszemélyiségként is közismert Lévy, aki a legkülönbözőbb tévéműsorok állandó vendége, gratulált a Le Canard Enchainé című francia szatirikus hetilap őt is megtévesztő munkatársának, Frédéric Pages-nak. Az újságíró egy nem létező filozófus, bizonyos Jean-Baptiste Botul nevén publikált több könyvet is, egyebek között Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus munkásságáról.

"Ragyogó és igen sikerült tréfa, amely egy humorista e munkában filozófiailag is kitűnő képzeletéből született" - írta honlapján az irodalmi hamisítvány áldozata, aki De la guerre en philosophie (A háborúról a filozófiában) című új könyvében hagyta magát félrevezetni. Tévedését a Le Nouvel Observateur, a francia értelmiség egyik kedvelt hetilapja leplezte le internetes honlapján.

Bernard-Henri Lévy új könyve az ENA francia közigazgatási elitfőiskolán elhangzott előadássorozatának szerkesztett változata. A szellemességéről ismert filozófus az előadásokban többször is hivatkozott az állítólagos "Kant-specialista" Botul "Immanuel Kant szexuális élete" című művére. "Hagytam magam átverni, akárcsak mindazok a kritikusok, akik a szóban forgó könyv megjelenésekor recenziót írtak róla. Így csak egyet mondhatok, méghozzá jó szívvel: Köszöntsük a művészt! Éljen Frédéric Botul, éljen Frédéric Pages!" - írta Lévy, szándékosan összekeverve a humorista és a Pages által kreált "filozófus" nevét.

A Frédéric Pages képzeletéből kipattant Botul kitalált életrajza szerint 1896-ban született a dél-franciaországi Aude megyében és 1947-ben halt meg, úgymond "orális filozófus", "a botulizmus atyja" volt, aki nem hagyott maga után egyetlen általa leírt művet sem, munkásságát barátai örökítették meg. Viszont Botul könyvei léteznek, a Mille et Une nuits (Ezeregy éjszaka nevű, valóságos) könyvkiadó és a Frédéric Pages elnökletével működő "Jean-Baptiste Botul barátainak társasága" közös közleményben emlékeztetett arra, hogy ezek a munkák ma is kaphatók. A Kant szexuális életét taglaló könyv mellett Botul nevén jelent meg többek között egy Henri-Désiré Landru életéről szóló munka, amelyben a szerző - azaz Pages - "a feminizmus előfutárának" minősíti a hírhedt francia sorozatgyilkost.

Bernard-Henri Lévy felsülése nagy visszhangot váltott ki a francia internetes portálokon. Frédéric Pages maga is megfricskázta kissé a dandy megjelenéséről is ismert filozófust, megjegyezve, hogy az interneten két kattintással bárki kiderítheti, hogy Botul fiktív személyiség.