bezár
 

irodalom

2010. 02. 10.
Harc Franz Kafka és Max Brod örökségéért
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ismét fellángolt a vita Max Brod és Franz Kafka öröksége körül: 24 neves izraeli akadémikus nyílt levélben követeli, hogy Max Brod hagyatéka, amelynek Kafka egyes írásai is részét képezik, Izraelben maradjanak.

prae.hu

Jelenleg a tel-avivi bíróság előtt peres eljárás keretében harcol az Izraeli Nemzeti Könyvtár Brod hagyatékának, benne Kafka ismeretlen írásainak jogaiért. Meg akarják ugyanis akadályozni, hogy a hagyaték jelenlegi idős örökösnői külföldre adják el a kéziratokat.

A levélben kifejtik: Max Brod (1884-1968) Izrael állam történelmének része. Író és filozófus, aki számos tanulmányt írt a cionizmusról, a nácik elől menekülve pedig harminc éven át élt Palesztinában, illetve Izraelben.

Az aláírókat emellett "elrettenti az a mód, ahogy a német média bemutatja az izraeli tudósokat - mintha sem érdeklődésük, sem történelmi és nyelv tudásuk nem lenne elegendő ahhoz, hogy kezeljék Max Brod hagyatékát".

Legutóbb 2009 őszén lángolt fel a vita a Kafka-hagyaték körül. Akkor Izrael bejelentette: Németország köteles visszaszolgáltatni Izraelnek Franz Kafka egyik leghíresebb művének, A pernek a kéziratát, amelyet a Német Irodalmi Levéltár 21 évvel ezelőtt nyilvános árverésen vásárolt meg.

Smuel Har Noj, az Izraeli Nemzeti Könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain akkor azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot, így javítva ki egy "tartós történelmi igazságtalanságot". Véleménye szerint a Német Irodalmi Levéltár nem törvényesen jutott a kézirathoz.

Ulrich Raulff, a marbachi székhelyű archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sotheby's londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.

A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író lett. Max Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.

Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Két évvel ezelőtt bekövetkezett halála után a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt. A jelenleg 80 év körüli hölgyek mindketten holokauszttúlélők. A tel-avivi bíróság vizsgálja, hogy a két testvér jogos örökös-e, vagy pedig át kell adniuk az irodalmi kincseket a jeruzsálemi nemzeti könyvtár archívumának.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről
Claudia Durastanti az Őszi Margón
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Más művészeti ágakról

Kurátori bevezető
Az idei Verzión fókuszba kerülnek az anyák küzdelmei


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés