irodalom
2010. 02. 10.
Harc Franz Kafka és Max Brod örökségéért
Ismét fellángolt a vita Max Brod és Franz Kafka öröksége körül: 24 neves izraeli akadémikus nyílt levélben követeli, hogy Max Brod hagyatéka, amelynek Kafka egyes írásai is részét képezik, Izraelben maradjanak.
Jelenleg a tel-avivi bíróság előtt peres eljárás keretében harcol az Izraeli Nemzeti Könyvtár Brod hagyatékának, benne Kafka ismeretlen írásainak jogaiért. Meg akarják ugyanis akadályozni, hogy a hagyaték jelenlegi idős örökösnői külföldre adják el a kéziratokat.
A levélben kifejtik: Max Brod (1884-1968) Izrael állam történelmének része. Író és filozófus, aki számos tanulmányt írt a cionizmusról, a nácik elől menekülve pedig harminc éven át élt Palesztinában, illetve Izraelben.
Az aláírókat emellett "elrettenti az a mód, ahogy a német média bemutatja az izraeli tudósokat - mintha sem érdeklődésük, sem történelmi és nyelv tudásuk nem lenne elegendő ahhoz, hogy kezeljék Max Brod hagyatékát".
Legutóbb 2009 őszén lángolt fel a vita a Kafka-hagyaték körül. Akkor Izrael bejelentette: Németország köteles visszaszolgáltatni Izraelnek Franz Kafka egyik leghíresebb művének, A pernek a kéziratát, amelyet a Német Irodalmi Levéltár 21 évvel ezelőtt nyilvános árverésen vásárolt meg.
Smuel Har Noj, az Izraeli Nemzeti Könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain akkor azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot, így javítva ki egy "tartós történelmi igazságtalanságot". Véleménye szerint a Német Irodalmi Levéltár nem törvényesen jutott a kézirathoz.
Ulrich Raulff, a marbachi székhelyű archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sotheby's londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.
A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író lett. Max Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.
Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Két évvel ezelőtt bekövetkezett halála után a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt. A jelenleg 80 év körüli hölgyek mindketten holokauszttúlélők. A tel-avivi bíróság vizsgálja, hogy a két testvér jogos örökös-e, vagy pedig át kell adniuk az irodalmi kincseket a jeruzsálemi nemzeti könyvtár archívumának.
A levélben kifejtik: Max Brod (1884-1968) Izrael állam történelmének része. Író és filozófus, aki számos tanulmányt írt a cionizmusról, a nácik elől menekülve pedig harminc éven át élt Palesztinában, illetve Izraelben.
Az aláírókat emellett "elrettenti az a mód, ahogy a német média bemutatja az izraeli tudósokat - mintha sem érdeklődésük, sem történelmi és nyelv tudásuk nem lenne elegendő ahhoz, hogy kezeljék Max Brod hagyatékát".
Legutóbb 2009 őszén lángolt fel a vita a Kafka-hagyaték körül. Akkor Izrael bejelentette: Németország köteles visszaszolgáltatni Izraelnek Franz Kafka egyik leghíresebb művének, A pernek a kéziratát, amelyet a Német Irodalmi Levéltár 21 évvel ezelőtt nyilvános árverésen vásárolt meg.
Smuel Har Noj, az Izraeli Nemzeti Könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain akkor azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot, így javítva ki egy "tartós történelmi igazságtalanságot". Véleménye szerint a Német Irodalmi Levéltár nem törvényesen jutott a kézirathoz.
Ulrich Raulff, a marbachi székhelyű archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sotheby's londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.
A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író lett. Max Brod a nácizmus elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.
Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Két évvel ezelőtt bekövetkezett halála után a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt. A jelenleg 80 év körüli hölgyek mindketten holokauszttúlélők. A tel-avivi bíróság vizsgálja, hogy a két testvér jogos örökös-e, vagy pedig át kell adniuk az irodalmi kincseket a jeruzsálemi nemzeti könyvtár archívumának.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon