bezár
 

zene

2010. 02. 08.
Rapper szerzetes szteppel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rappel és énekel a Japánban MC Boldogság néven ismertté vált buddhista szerzetes, aki most a hip-hop mellett új oldaláról mutatkozik be: szteppel a vallás nevében.

prae.hu

Tagai Kanso vezeti a Tokió központjában fekvő, 400 éves Kjóoudzsi-templomot, amely korábban hagyományos csengőkkel és lágyan zümmögő vallási énekekkel kínált lehetőséget a híveknek az elmélyülésre. Mígnem Tagai gondolt egyet, "adott egy kis kakaót" a szútrákra, és rappelni kezdte az ősi tanításokat - modern japán nyelven.

"Először angolul hallottam rapet, és nem értettem belőle egy kukkot sem. De rájöttem, hogy ugyanígy elő lehet adni a buddhista szútrákat (szent verseket), amelyek régi szanszkrit nyelvéből meg a hívek nem értenek általában semmit. És az az igazság, hogy a rap ráadásul jó hangulatot teremt, még ha nem is értjük a szöveget" - mondta Tagai.

A szerzetesre a hívek ekkor, 2006-ban ragasztották az MC Happiness (MC Boldogság) becenevet. A most 49 éves szerzetes számos ifjúsági rendezvényt szervez templomába, művészeket hív meg a sajátos összejövetelekre, amelyeken modern japán nyelv is jócskán keveredik az ősi szövegekhez, így a mai emberhez közelebb viszi a vallásos elmélyülést.

"A fiatalok számára új megközelítésbe helyezzük a tanokat, és őszintén remélem, hogy ők meg is látják a buddhizmus vidám, szórakoztató oldalát, ezen keresztül pedig ráéreznek a vallásra" - magyarázta.

Tagai filozófiája valóban számos hívet szerzett már. A művészi vénájú szerzetes most még tovább lép: szteppel vegyíti a buddhista szútrák előadását. Az első rendhagyó imáján egy hivatásos táncost kísérnek majd Tagai rap szútrái, ám később maga a pap is színpadra penderül majd. A következőkben tervei között szerepel még szambával és más táncokkal fűszerezett ima is.

Japánba a VI. században érkezett a buddhizmus, a mai lakosságnak pedig legalább 86 százaléka követi ezt a vallást.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Platon Karataev: Napkötöző
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
A 180-as Csoport című kötet bemutatója
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés