A 2008-as és 2009-es év sikerei után 2010-ben ismét megrendezésre kerül az Operaverseny és Fesztivál – ezúttal 3 új partneroperaház: Den Nye Opera – Bergen (Norvégia), Josef Kajetán Tyl Színház – Plzeň (Cseh Köztársaság), Krakkói Opera – Krakkó (Lengyelország) valamint két, az előző évben már résztvevő társulat: a New York-i Dicapo Opera Theatre és a Debreceni Csokonai Színház bekapcsolódásával.

A verseny egyediségét az adja, hogy - bár itthon és világszerte számos, színvonalas énekverseny működik és fedez fel ifjú tehetségeket évről-évre - az opera műfajában nincs más olyan verseny, ahol a fiatal tehetségek képességeit összességében díjaznák.

A XXI. század operajátszása a komplexitásra épül: a kiváló hangi adottság magas fokú színészi képességgel kell hogy párosuljon. A közönség színházat akar látni az operában is: kedvenc előadójának nem csupán remek operaénekesnek, de színpadra termett, tehetséges színész-énekesnek is kell lennie.

Az Armel Operaversenyen - mindezt szem előtt tartva - így nem feltétlenül a legkülönlegesebb hangi adottságokkal rendelkező, legjobb énektudású tehetséges fiatal nyer: a győztes az az előadó lesz, aki a legmagasabb színvonalon képes ötvözni a műfaj komplex szakmai kívánalmait: az operaéneklést, a színpadi mozgást és a színészetet.

Ahhoz, hogy az énekesek komplex előadói tehetségét megítélhesse a zsűri és a közönség, a versenyzőket operaelőadásokban kell látniuk. A Fesztivál ezért - közös művészeti, logisztikai és finanszírozási struktúra alapján - új produkciókat hoz létre négy külföldi és egy magyar operaházzal együttműködésben.

A partner-operaházakban bemutatásra kerülő operákat végül Szegeden, a döntő, vagyis a fesztivál helyszínén tekinthetik meg a nézők, ahol a szereplők és az alkotók a fődíjért és a közönségdíjakért versenyeznek.

A sajtótájékoztatón Dr. Solymos László beszámolt a tavalyi, 2009-es év sikereiről. Véleménye szerint már most nagy várakozás előzi meg a következő, harmadik versenyt, s a város lakói nem csupán az előadásokat, hanem az első fordulós eredményeket is kíváncsian várják, hiszen a középdöntősöket ismét Szeged városa látja vendégül a második fordulóra.

Bátyai Edina pedig elmondta, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok a továbbiakban is fontos adminisztrációs, koordinátori segítséget nyújt majd a szervezőknek. A projektbe - évekkel ezelőtt - Szeged város céljait szem előtt tartva kapcsolódtak be alapító partnerként, s továbbra is hisznek abban, hogy az opera, mint műfaj az egyik legalkalmasabb út ahhoz, hogy Szeged város tovább szilárdítsa pozícióját Európa fesztiváltérképén.

Rubovszky Ritától, a Hungarofest igazgatójától megtudhattuk, hogy az, hogy a Szegeden zajló esemény a Pécs 2010 EKF programjai közé kerülhetett, Szeged és Pécs város azon korábbi közös döntéséből fakad, hogy egymás esélyeit rontva nem pályáztak ugyanazon alkalommal az Európa Kulturális fővárosa címre, hanem megállapodtak, hogy – a pályázat sikeressége esetén - inkább közös produkciókat hoznak majd létre. A fesztivál így harmadik alkalommal élvezi az EKF támogatását és harmadik éve szerepel annak programjai és felvezető évi programjai között.

Havas Ágnes igazgató elsőként a verseny nevének változását jelentette be: az amúgy is rendkívül hosszú név elé és mögé is egy-egy új szó került. Az új, ’Armel Operaverseny és Fesztivál a Mezzo és a Duna Televízióval’ elnevezés ugyanakkor véleménye szerint – különösen rövidített formájában (Armel Operaverseny) - a verseny könnyebb azonosítását teszi majd lehetővé. A Duna Televízió névben történő megjelenítését a 70 országban sugárzó műholdas csatornával való tavalyi együttműködés sikerével, szorosabbá válásával és a jövőre vonatkozó hosszú távú közös tervekkel indokolta.

A verseny alapvető szabályai, rendszere, időtartama és jellemzői nem változnak. Az első fordulós zsűrizés szisztémájában bekövetkezett módosulás – a partner-operaházak képviselőinek helyszínek közötti rotációja – a zsűri maximális pártatlanságának célját hivatott szolgálni. A versenyzők számára természetesen az sem utolsó szempont, hogy már az első forduló alkalmával egy külföldi operaház igazgatója, zeneigazgatója előtt mutatkozhanak be.

A tavalyi első fordulós lengyelországi helyszínt (Gdansk) Moszkva váltja fel, itt – a Galina Visnyevszkaja Opera Centerben – a világhírű művésznő maga is részt vesz majd a zsűrizésben.

Az Operaverseny idei műsorával még a tavalyinál is exkluzívabb és izgalmasabb kulturális ínyencségeket – ősbemutatót, európai és magyarországi premiereket - kínál majd az opera, s kiváltképp a kortárs opera szerelmeseinek. A 2010-es évben azonban „klasszikus kakukktojásként” az Armel Operaverseny idei produkciói között megtalálhatjuk Verdi La Traviatáját is. Az Operaverseny három éves történelmének legismertebb darabját Szász János rendezi majd, aki a verseny keretében merészkedik először az opera-műfaj közelébe.

Drasztikus változás a korábbi két évhez képest, hogy 2010-ben bevezetésre kerül a győztesek pénzdíjazása. A döntő nemzetközi zsűrije által legjobbnak választott női és férfi előadó 10-10.000 eurós díjban részesül majd, ugyanakkor a nevezési díj a felére csökken.

A fesztiváligazgató büszkén jelentette be végül azt is, hogy több éves próbálkozás eredményeként 2010-ben végre az Operaverseny rendezői között tudhatjuk Silviu Purcarete-t, a világhírű, Franciaországban élő román rendezőt.

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke örömét fejezte ki, hogy a főként a 60-as 70-es évekre jellemző „kulturális eliszaposodást” követően az opera, mint műfaj fokozatos fejlődésbe kezdett, s hogy a Duna Televízió aktív részese lehet ennek az – azóta is tartó - folyamatnak. A Duna Televízió nem csupán a versenyprodukciók és a verseny partner-operaházainak filmjeit tűzi idén műsorára, de interjúkkal és kiegészítő programokkal is készülnek majd. Természetesen idén is a Duna Televízió jól bevált csapata rögzíti az előadásokat.

A norvég produkciót képviselő Geir Rege kommunikációs igazgató városáról, Bergenről elmondta, hogy Ibsen darabjait itt mutatták be első alkalommal. A norvég versenyprodukció – melyet Alföldi Róbert rendez (Knut Vaage: Veslefrikk) – mesei hagyományokból táplálkozó ifjúsági opera, mely a zene pozitív energiáiról, a hegedűmuzsika varázslatos erejéről szól.

A Den Nye Opera versenydarabjának bemutatására azonban nem csak Bergenben kerül sor 2010 őszén, a darabba válogatott döntősök „észak Párizsában”, a legendás fesztiválvárosban, Tromsø-ben, a világ legészakabbra fekvő operaházában is bemutatkozhatnak a közönségnek.

Alföldi Róbert különleges feladatnak érzi a norvégiai rendezést, hiszen északon más az ifjúságnak szánt színház, mint hazánkban. Nem szemérmeskedő: felnőttnek tekinti a felnövő nemzedéket. A Veslefrikk rendezése Alföldi számára igazán új terep: nem barokk, egészen friss, merész vállalkozás egy teljesen más attitűddel rendelkező országban.

Szász János (aki saját bevallása szerint „zenében él, bár operában még nem élt”) számára az Operaversennyel való együttműködés élete egyik legnagyobb kihívása lehet. A világ legjelentősebb filmfesztiváljainak sokszoros díjazottja szerint a La Traviata „szörnyen mai történet, küzdelem az elkésett szerelemmel, az elhibázott döntésekkel”.

Michael Capasso, a verseny „veterán partnerének”, a New York-i Dicapo Operának képviseletében a harmadik éve zajló együttműködés tovagyűrűző pozitív hatásait említette elsőként, és örömmel üdvözölte a Duna Televízió növekvő szerepvállalását is, hiszen számára és a hazájából érkező énekesek számára fontos, hogy az előadások az Egyesült Államokban is megtekinthetőek legyenek.

Az általuk választott opera, Thomas Pasatieri Sirálya zeneileg posztromantikusként aposztrofálható: szerepei úgy kerültek megírásra, hogy a főbb karaktereknek rengeteg látványos lehetőséget kínálnak hangi kvalitásaik megmutatására. Dallamos melódiájával, gazdag hangszerelésével és jó értelemben vett színpadiasságával pedig a közönséget is maradéktalanul kiszolgálja. Egy olyan Operaverseny számára, melynek versenyzői operák szerepeiben mérik össze képességeiket, s mely megköveteli versenyzőitől a hangi virtuozitáson túl a kifinomult színészi játékot, A sirály tökéletes választás.

A darabot Vidnyánszky Attila állítja majd színpadra a New York-i Dicapo-ban. Vidnyánszky három szerepben volt jelen a sajtótájékoztatón, hiszen ő a magyar produkciót készítő Csokonai Színház igazgatója és a Fesztivál művészeti vezetője is egyben.

A debreceni versenydarab (Prokofjev: Tüzes Angyal) bemutatására véleménye szerint fontos, hiánypótló lépésként tekinthetünk. Saját New York-i rendezéséről – mely Csehov drámáján alapul – csak ennyit mondott: „Csehov én vagyok. Csehov a szívem csücske. A sirály a drámairodalom legszebb alkotása.”

Vidnyánszky végül hangsúlyozta, hogy művészeti vezetőként számára a legfontosabb a kortárs opera ügye, s az, hogy a fesztivál ismét 3 élő szerző művét álmodja színpadra, szakmai berkekben nagy elismerést vált ki nemzetközi szinten is. „A rendezők névsora impozáns, s ez akár garanciának is tekinthető. De még így is bátor fesztiválnak tartanak minket.”

A 2010-es év

A 2010-es évben immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő operaverseny új nevet kapott, s így elnevezése – Armel Operaverseny a Mezzo és a Duna Televízióval - még az eddiginél is kissé hosszabb lett. Az elnevezés – különösen rövidített formájában (Armel Operaverseny) - azonban reményeink szerint könnyebb azonosíthatóságot tesz majd lehetővé.

A 2010-es év nem hoz változást a verseny rendszerében, szerkezetében és szabályzatában, és időbesztása is az elmúlt két évhez hasonlóan alakul majd. Tavasszal ismét öt ország rangos helyszínein zajlanak az első fordulós nemzetközi válogatások, egymástól eltérő időpontokban.

A májusi második fordulónak, valamint a versenyt záró kéthetes döntőnek ismét Szeged városa ad otthont – s akárcsak eddig, a verseny-operák java különleges csemegeként szolgál majd a kortárs operák és különleges operaprodukciók szerelmeseinek.

Nagyobb, a verseny megerősödését jelző változások, új elemek

1. a 2010-es évtől az Operaverseny pénzdíjas versennyé alakul. A döntő nemzetközi zsűrije által Legjobb Női Előadónak és Legjobb Férfi Előadónak választott énekesek fejenként 10-10.000 Eurós díjazásban részesülnek.

2. a nevezési díj a felére csökkent, könnyebbséget adva ezzel a fiatal pályakezdő versenyzőknek

3. a versenyprodukciók rendezői, a legnevesebb magyar és külföldi rendezők közé ezúttal már egy világhírű rendező is csatlakozott, a román származású Silviu Purcarete

4. a már eddig is rangos első fordulós helyszínekhez (New York, Párizs- Opéra Bastille, Bergen, Budapest) csatlakozott Moszkva, a világhírű Visnyevszkaja Opera Center.

Az Operaverseny partner-operaházai, produkciói és rendezői 2010-ben

Den Nye Opera (Bergen, Norvégia)
Knut Vaage: Veslefrikk – Ősbemutató
Rendező: Alföldi Róbert

Josef Kajetán Tyl Színház (Plzeň, Cseh Köztársaság)
Marco Tutino: A szolga – Magyarországi bemutató
Rendező: Ludek Golat

Krakkói Opera (Krakkó, Lengyelország)
Giuseppe Verdi: La Traviata
Rendező: Szász János

Csokonai Színház (Debrecen, Magyarország)
Szergej Prokofjev: A tüzes angyal - Magyarországi bemutató
Rendező: Silviu Purcarete

Dicapo Opera Theatre (New York, USA)
Thomas Pasatieri: A sirály – Európai bemutató
Rendező: Vidnyánszky Attila


Az Operaverseny időbeosztása a 2010-es évben

Az első körben a zsűri, öt helyszínen: New Yorkban, Moszkvában, Budapesten, Párizsban és Bergenben, elsősorban a hangi adottságok illetve az énektudás alapján válogatja ki a továbbjutó versenyzőket. Mind az öt helyszínen kiválasztanak egy-egy továbbjutót az öt produkció összes versenyszerepére. Így minden egyes helyszínről maximum tizenöt jelölt kerül a második fordulóba.

Az első forduló helyszínei és időpontjai

Budapest –Francia Intézet (Magyarország)
2010. március 30. – április 1. (Jelentkezési határidő: március 26.)

Moszkva – Galina Visnyevszkaja Opera Center (Orosz Köztársaság)
2010. április 5-6. (Jelentkezési határidő: március 20.)

Párizs - Opéra de la Bastille (Franciaország)
2010. április 12-14. (Jelentkezési határidő: március 29.)

New York – Dicapo Opera Theatre (USA)
2010. április 19-21. (Jelentkezési határidő: 2009 április 15.)

Bergen – Den Nye Opera (Norvégia)
2010. április 23-25. (Jelentkezési határidő: április 15.)

A második forduló a fesztivál helyszínén, Szegeden zajlik. Itt válogatják ki a rendezők saját produkcióikhoz a versenyszereplőket, vagyis a döntőbe kerülő tizenöt versenyzőt. Ezután a versenyzők a végső megmérettetésre a próbaidőszak során készülnek fel a partner operaházakban.

A második forduló helyszínei Szegeden

Szegedi Nemzeti Színház
Korzó Zeneház
Reök Palota
A döntő • 2010. november 3–17.

A döntő a kéthetes fesztivál keretei között zajlik. Az öt országból érkező produkciókat egyetlen helyszínen, a Szegedi Nemzeti Színházban tekintheti meg a közönség és a zsűri.

A döntőt nagyszabású díjátadó gála zárja, melyen a 2010-es Operaverseny döntősei lépnek fel, s kihirdetésre kerülnek győzteseink.

Díjak

A verseny végén a Legjobb Női Operaelőadó és a Legjobb Férfi Operaelőadó díjak kerülnek átadásra.

A fődíjak nyertesei fejenként 10 000 € pénzjutalomban részesülnek. (Legjobb Női Előadó: 10 000 Euró, Legjobb Férfi Előadó: 10 000)

A Legjobb Produkció és Legjobb Előadó közönségdíjai 2010-ben is a nézők szavazatai alapján kerülnek átadásra.