"Minden idők legrosszabb filmszemléje az idei, miközben a szemlét önmagában elavult fórumnak tartom, és helyette egy fesztiválra lenne szükség. Az idén a versenyben indult és az információs szekcióban levetített 32 játékfilmnek a már moziba került Poligamyn kívül összesen nem lesz 80 ezer nézője. Ez pedig azt mutatja, hogy a filmszemle mást sem tesz, mint eltakarja a problémákat" - hangsúlyozta Kálomista Gábor a Magyar Producerek Szövetsége pénteki közgyűlése után.

Kiemelte: nincs visszacsatolás, számonkérés arra vonatkozóan, miért sikerült rosszul egy film. Szerinte a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) szakkollégiumában is meg kellene nézni, helyes döntések születtek-e a támogatási pénzek odaítélésekor.

A producerek közgyűlését a 41. Magyar Filmszemle helyszínén, a Palace MOM Parkban tartották, és a rendezvényen jelen volt Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának új elnöke is.

Kálomista Gábor elmondta: szerették volna megtudni Kőrösi Zoltántól, milyen tervei vannak, miként képzeli el a filmszakmán belüli átalakítást, és szeretné-e, hogy szorosabbra fonódjon a producerek és a közalapítvány közötti kapcsolat. Hozzáfűzte: bizonyos kérdésekre kaptak választ, másokra nem, ugyanakkor azt tapasztalta, hogy Kőrösi Zoltán a legtöbb kérdésben egyetértett a felvetett ügyekkel.

"Végre erős kezű közalapítványra lenne szükség. Alapjaiban kell megváltoztatni azt az MMKA-t, amely a filmszakma zászlóshajója, és a Magyar Filmlaboratóriummal, valamint a Mafilmmel együtt hihetetlen filmes infrastruktúrával és ingatlanvagyonnal rendelkezik. Jelenleg egy marginális kör határozza meg a filmszakma következő három-négy évének hogyan továbbját, a valós szereplők pedig nem jutnak döntési szerephez" - jelentette ki Kálomista Gábor.

Mint kifejtette, meg kell változtatni azt a hozzáállást, amely nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az állam a producerekkel köt szerződést az MMKA-n keresztül, ezért a közalapítványnak a jelenleginél sokkal jobban együtt kell működnie velük. Kálomista Gábor elmondta, hogy az MMKA elnökének feltették a kérdést, készítsenek-e filmet a közönségnek, "ahogy azt minden országban normálisan teszik, vagy maradjon a köldöknézegetős, önmegvalósító alibizés".

"A magyar filmkészítés iránya rossz. Tudomásul kellene végre venni, hogy az a film, aminek nincs nézője, az rossz. A mozinak az a funkciója, hogy nézőket vonzzon, nem? Tegyük fel a kérdést, egyáltalán érdemes-e ezeket a filmeket megcsinálni? Szerintem nem, és az idei szemle eljutott oda, hogy lejjebb már nincsen. Ilyen szempontból szerencsés helyzetben van az új kuratóriumi elnök, hiszen a dolog innen már csak feljebb mehet" - fogalmazott Kálomista Gábor, aki felidézte, hogy 2006-2007-ben még 2-2.5 millió mozinéző volt kíváncsi magyar filmekre, és az állam visszakapott befektetett pénzéből.

Álláspontja szerint a produceri kreditrendszer bevezetése hozhat megoldást, vagyis az, hogy a producer számára tétje legyen a film elkészítésének. A rendszer eleme lehetne többek között, hogy a filmnek sok nézőt kell vonzania, nagyon jól szerepelnie a külföldi fesztiválokon, el lehessen adni 15-20 országba, vagy képes legyen jelentős televíziós sugárzást produkálni.

A producer kiemelte: hogy 2010 milyen éve lesz a magyar filmnek, az nagyban attól függ, sikerül-e megreformálnia magát az MMKA-nak, amely a magyar filmre jutó állami pénzeket elosztja. Megjegyezte: Magyarország kis ország, állami hozzájárulás nélkül még a legsikeresebb filmek sem tudnak működni, ráadásul a gazdasági körülmények miatt egyre kevesebben járnak moziba, ami egyébként is egyre drágább.

"Fontos lépés lenne megszüntetni az internetes kalóz filmletöltések által okozott szabad rablást is. Valami miatt ebbe az irányba nem történnek lépések, és az országból emiatt DVD-forgalmazók vonulnak ki" - mondta végül Kálomista Gábor az MTI-nek.