1749. április 13-án született egy győri iparos-kereskedő családban. Tanulmányait a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, majd beutazta Magyarországot és Erdélyt, ezután négy évet töltött a híres göttingai egyetemen. 1779-ben Pozsonyban telepedett le, s benyújtotta kérelmét egy magyar nyelvű újság kiadására (addig a magyar zsurnalisztika egy német nyelvű lapra, a Pressburger Zeitungra szorítkozott.). Az engedélyt azzal a kikötéssel kapta meg, hogy az anyagokat a Helytartótanáccsal cenzúráztatnia kell.

A Magyar Hírmondó első száma 1780. január 1-jén jelent meg, a beköszöntő a magyar sajtó késői jelentkezésének okait kutatva a nemességet okolta: nincs bennük érdeklődés és fogékonyság, elszigetelten élnek, mint "féreg a dióban". Az újságot Rát szinte teljes egészében maga írta és szerkesztette, ami szinte emberfeletti feladatot jelentett.

Az egyhasábos, kis nyolcadrétű lap hetente kétszer jelent meg, szorosan kapcsolódva a postajáratok indulásához, mert a kezdetben háromszázhúsz, később már ötszáz előfizető az országban elszórtan élt.

Rát igyekezett olvasóit a világ történéseiről is tájékoztatni, így beszámolt például az amerikai függetlenségi háborúról, Belgium szabadságharcáról.

Itthon valóságos "tudósítói hálózatot" működtetett, az önkéntes levelező "írástudók": papok, tanárok örömmel kapták tollvégre a jelentős és az apró-cseprő eseményeket, de hosszú és rossz versekkel is elárasztották. Rát véleményéről vajmi keveset tudni a cenzúra miatt, de a tudományos és irodalmi folyóiratok hiánya feletti elégedetlenségének így is hangot adott. A nyomába lépő szerkesztők, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid, Szacsvay Sándor is az ő elvei szerint jártak el. Az újság Pozsonyi Magyar Múzsa címmel 1787-től egy évig melléklapot is kiadott irodalmi és tudományos tematikával, hogy mentesítsék a főlapot.

Rát a nyelvújító mozgalomnak is hátteret kívánt biztosítani, mert a hivatalos latin, majd német nyelvvel szemben a magyart akarta erősíteni és alkalmassá tenni az irodalom és a tudomány művelésre. Vigyázott arra, hogy stílusa magyaros és közérthető legyen, nem kedvelte az idegen szavakat, azt vallotta: új fogalmakat új szavakkal kell kifejezni, a "dolognak mivoltához alkalmaztatott új szólásokkal". Az 1788-ban megszűnt Magyar Hírmondót újabb lapok követték, a Magyar Kurír, a Hadi és Más Nevezetes Történetek, majd a Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid alapította Magyar Museum.

Rát Mátyás 1782-ben felhagyott az újságírással. 1783-ban prédikátor lett Győrött, s bár többször is próbálkozott azzal, hogy írói munkásságából éljen meg, s sikertelenül megpályázta a budai egyetem matematikai tanszékét, élete legnagyobb részében mégis lelkészként ténykedett. Tervezett tudományos munkáit nem tudta elkészíteni, így latin-német-magyar szótárát sem tudta kiadni.

A sokat csalódott Rát 1810. február 5-én halt meg, 61 éves korában.