A mohácsi busójárás tüzes, sokácos hangulatával, az elmaradhatatlan maszkos-bundás alakokkal évről évre nagyobb tömegeket vonz. Az utóbbi évtizedek kemény munkájával a szervezők nívós programsort teremtettek, és sokat tettek azért is, hogy a busók újra autentikus ruhát, rémisztő álarcot öltsenek, mégis barátságos, vendégszerető figurák legyenek. Nem véletlen, hogy az UNESCO elsőként vette fel Magyarországról a rendezvényt a szellemi kulturális örökségek sorába.
A busók öltözete ma is olyan, mint régen: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes bütykös harisnya, bocskor, az övön marhakolomp. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a fa buzogányt tartják, legfontosabb kellékük azonban a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, ijesztő birkabőrcsuklyás álarc. Azok, akik farsang idején, főleg vasárnap ellátogatnak a baranyai Mohácsra, rajtuk kívül tömött utcákra és szórakozóhelyekre, népi iparművészek portékáinak végeláthatatlan sorára, nívós kiállításokra, mindenek felett pedig folklórra számíthatnak.

Téltemetés vagy törökűzés?

A karnevál eredetére két magyarázat van: egy valószínűbb és egy misztikusabb.

Az előbbi szerint a farsangolásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja, beleértve az évszak ruhás-kolompos-kereplős elrémisztését és az őt jelképező bábu elégetését. A jelmezbe öltözött sokácok kolompolással, hamuszórással a gonosz, ártó szellemeket is elűzték a portákról, és soha nem vetették meg a cserébe kapott étel- és italadományokat. Az ünnepség fénypontja eredetileg az volt, hogy a férfiak viaskodni kezdenek egymással a főtéren, amit régen egyben a férfivá avatás jelképének is tekintettek.

A másik magyarázat a második mohácsi csatához, a török kiűzéséhez kapcsolódik. A legenda szerint a mai Mohácsi-sziget akkor lápos területén a török időkben mind több menekült húzta meg magát. Amikor a sokácok ezt megelégelték, csónakokon átkeltek a Dunán, a törökök pedig jobban látták, ha menekülésre fogják a dolgot a förtelmes maszkba-bundába öltözött kereplő-kolompoló emberek elől.

Az idei busójárás a baranyai város utcáin és terein a gyermek kisbusók farsangolásával kezdődik február 11-én, a szabadtéri színpadon néptáncegyüttesek és busó csoportok szórakoztatják majd az érdeklődőket. Pénteken területi német népdaléneklési versenyt, este retro farsangot rendeznek az Asterix Live Music Band és a Maraton Band közreműködősével. Szombat délelőtt betekintést nyerhetnek az érdeklődök a Vidák busó csoport készülődésébe, és a kiszebáb készítésébe; 14 órától kezdetét veszi a IV. Országos Népzenei Tehetségkutató verseny, majd nemzetközi farsangi dudástalálkozót tartanak horvátországi, macedóniai, montenegrói muzsikosok és kiváló hazai dudások közreműködésével; este orientális táncest, Vujicsics-koncert, élő Queen koncertshow, magyar bál fogadja a Mohácsra látogatókat.

Farsangvasárnap délelőtt megkezdődik a busó készülődés a Bödönhajós csoporttal és a Šokadija zenekarral, emellett busómaszk-faragás, délszláv zenei parádé és sokác táncház szórakoztatja a nagyérdeműt. A busójárás fő napján kora délután a szigeti busók csónakon átkelnek a Dunán, majd busó avatás és felvonulás veszi kezdetét. Ezt követően a Duna-partról vízre bocsátják a farsangi koporsókat, a Széchenyi téren pedig busó körtánc és máglyagyújtás lesz. Az estét sokácbál zárja.

Hétfőn a busók hagyományos házról-házra járását tekinthetik meg a Mohácsra érkezők. Húshagyókedden az idei utolsó farsangolás kezdődik a város utcáin, 17 órakor pedig ismét máglyagyújtás és koporsóégetés lesz a Széchenyi téren.