A Délibábos Hortobágyon című kötetet és lemezt Reviczky Béla, a Rózsavölgyi és Társa kiadó vezető szerkesztője hétfőn mutatta be Budapesten.

Mint elmondta, Huszka Jenő nemcsak a kottapapírt vásárolta a Rózsavölgyi üzletben, hanem műveinek kottáját is itt adták ki, erről egy számlamásolat is tanúskodik Gál Róbert könyvében. További kötődés, hogy a zeneszerző az 1940-es évek közepén itt kapott irodát, amelyben a szerzői jogi ügyeket intézte.

A CD-mellékleten muzeális értékű hangfelvételek szerepelnek; a címadó dal például kétszer is, egyszer a XX. század első felének híres slágerénekese, Kalmár Pál előadásában, majd Fekete Pál operaénekes tolmácsolásában. A korongon található a talán legtöbbet játszott Huszka-operett, a Bob herceg Londonban, hej, van számos utca kezdetű dala is, mégpedig az ősbemutató legendás énekes-színésznője, Fedák Sári előadásában. Fedák a Gül babában is nadrágszerepet játszott, az Ott túl a rácson szintén felkerült a válogatásra.

Kedden este a Budapesti Operettszínházban gálaesten emlékeznek meg a zeneszerzőről. A műsort február 21-én két alkalommal is műsorra tűzik.

A Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő utolsó premierje 1955. április 1-jén volt. A Szabadság, szerelem című darab librettóját a később 56-os szerepe miatt elítélt és emigrálni kényszerült drámaíró, Háy Gyula, valamint Fischer Sándor írta. Reviczky Béla a hétfői bemutatón megemlítette, hogy a mű dala a Doktor úr, a maga szíve sose fáj Csákányi László előadásban annyiszor szerepelt a Magyar Rádió kívánságműsorában, hogy a jogdíjakból Fischer Sándor egy jó pianínót vásárolhatott. A hangszer alighanem hozzájárult Fischer Ádám és Fischer Iván zenészkarrierjének megalapozásához is - jegyezte meg a szerkesztő.

Huszka Jenő Szegeden született 1875. április 24-én. Érettségi után Szegedről Pestre kerülve beiratkozott a Zeneakadémiára, Hubay és Koessler tanítványa lett. Zenei tanulmányai mellett apja kívánságára a jogot is elvégezte.

Miután a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban gyakornok lett, szövegírójával, Martos Ferenccel egy szobában dolgozott. Így keletkezett a Bob herceg, a Huszka-Bakonyi-Martos hármas operettje, amely 1902. december 20-án került színre a Népszínházban, a kezdő primadonna, Fedák Sári főszereplésével.

A Király Színház 1903-ban már eleve Huszka-operettel, az Aranyvirággal nyitotta meg kapuit, amit a Gül Baba követett 1905-ben. Egyik száma mint magyar népdal került a köztudatba: Darumadár fenn az égen...
Huszka 1919-ben komponálta a Lili bárónőt, az Erzsébet című Huszka-Szilágyi operettet pedig a II. világháború előestéjén mutatták be a Magyar Színházban. Mivel a magyaros témát az idegen elnyomás elleni tiltakozásnak tekintették, a darab politikai vihart kavart.

Az operettszerzőt egyre keményebben támadta a jobboldali sajtó, mert a magyar zeneszerzők jogi képviselőjeként az üldözött zsidó komponistáknak is jogdíjat fizetett.