Eric Arthur Blair néven született 1903. június 26-án az akkor brit uralom alatt álló indiai Motihariban. A család néhány évvel később költözött Angliába, iskoláit bentlakásos magánintézetekben végezte.

Tanulóéveinek leteltével belépett a birodalmi rendőrséghez, s Burmában teljesített szolgálatot csaknem öt éven át. 1927-ben otthoni szabadsága alatt úgy döntött, hogy nem tér vissza a szolgálatba: egyrészt már kamaszkorától kezdve író akart lenni, másrészt ebben az időben már kezdte megismerni és elutasítani az imperializmust, amelynek szolgálatában állt.

Leszerelését követően kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát: szobát bérelt a Notting Hillen és innen járta be az East Endet, hogy megismerje London szegényeit. 1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, itteni tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, s közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott. 1929 végén visszatért Angliába, ahol néhány alkalmi cikkel és tanítással keresett pénzt, s elkészítette első könyvét Down and Out in Paris and London címmel, immár George Orwell szerzői néven. (Az Orwell egy suffolki folyó, szüleinek otthonától délre.)

A következő három évben sikerült betörnie az irodalom berkeibe. Tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Az Egyesült Államokban jelent meg a Burmai napok című regénye (az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában), majd az Egy lelkész lánya és a Hadd repüljön a kukoricalevél című műve.

1936-ban megnősült, s ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. A mű, mely az Út a Wigan-gáthoz címet viseli, egyszerre riportázs és esszé, amelyben először tárta fel politikai álláspontját: szemben áll az imperializmussal és az osztálytársadalommal, s ugyanakkor támadja a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját.

1936 őszén Spanyolországba ment és csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspártjához (MEMP). Hazaérve megírta a Tisztelet Katalóniának című könyvét, amelyben szakított is az ortodox baloldallal. 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című szatíráját, amely politikai okokból csak a háború után jelenhetett meg.

1945-ben a skót partok mentén fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt készült el 1948-ban világhíres negatív utópiája, az 1984, amely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül. A könyvből stílszerűen 1984-ben film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. A regény fogadtatását már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával egy londoni kórházba került, s 1950. január 21-én Londonban meghalt.