Karácsondi Imre költő megnyitó szavaiban elmondta, hogy a TINTA Könyvkiadó és a Gyöngyöstarjáni ÁMK közös szervezésében megrendezésre kerülő szótárkiállítás Kosztolányi szavait igazolja, ki ezt írta: "Szótárt lapozgatok -- van-e szótárnál lelkesebb, izgalmasabb valami? Benne van az életem, benne van a halálom."

Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgatója, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja a megnyitón rendhagyó tárlatvezetést tartott a szépszámú jelenlévőknek. Gárdonyit idézte, aki szerint szókincsünk elemeivel úgy kell élnünk, mint egy gyöngyfűző asszony, ki egy pillanat alatt lát és választ, emeli ki az előtte lévő gyöngyökből a legmegfelelőbbet. Majd folytatta, hogy azért fontosak a szótáraink, mert ezek leltározzák és rögzítik szavainkat, akár nemzedékeket átívelő módon és rögzítik a szavak jelentésváltozását, ahogy az elmúlt évtizedben megfigyelhettük pl. az egér szó esetében. A hallgatóságot elgondolkodtatta a feltett kérdéssel, hogy logikus-e szerintük a magyar nyelv? Majd a válaszok sokfélesége után megemlítette műanyagfakanál és kockasajt szavunkat, amelyek önmagukban hordozzák a logikátlanságot. A kiállításon tíz tablóban kísérhetik nyomon a látogatók szótáraink történetét tematikus csoportokban. A laikus szemlélőben rögtön megfogalmazódik a kérdés: Ennyi féle szótárunk van? Még több szótárt kellene kiadnunk vágta rá a kérdésre a rögtönzött tárlatvezető. Az első tárolóban helyezték el az első magyar nyomtatott szótárakat, köztük Pesti Gábor 1538-ból való hatnyelvű fogalomköri szótárát. Egy látogató csalódott, mikor megtudta, hogy ez csak reprint kiadás, és nem a fennmaradt 12 kötet valamelyike. A további tárolókban a magyar nyelv eredetét bemutató etimológiai szótárak mellett megtalálhatók az értelmező szótárak éppúgy, mint a szólás és közmondás szótárak is.

A fiatalabb látogatók érdeklődéssel szemlélték a korábbi argó és tolvajnyelvi szótárakat és Parapatics Andrea napjaink szlengjét feldolgozó szótárát. A magyar tájszótárak előtt némi diskurzus alakult ki a helybeliek között, hogy gyermekkorukban még gyakran használt rocska (vödör) és kecele (kis kötényke) vajon benne van-e valamelyik tájszótárban. Az idegen szavak szótárai között többeknek megakadt a szeme az 1949-ben kiadott Idegen szavak szótára – marxista magyarázatokkal című kézikönyvön. Kiss Gábor elmondta az érdeklődőknek, hogy minden kor rajta hagyja keze nyomát a szótárain, sőt minden kornak vannak jellemző szavai. Ezért készült két éve a Retró szótár, amelyben az 1960-as, 1970-es évek jellemző szavait dolgozták fel, a Bambitól kezdve, a Fecskén és az építőtáboron át a békekölcsönig.

Kérdésre válaszolva elhangzott, az országba máshova is örömmel elviszik a kiállítást mert jó alkalom, hogy felhívják a szótárak napjainkban is betöltött jelentőségére a látogatók figyelmét. Kiss Gábor felhívta a jelenlévők figyelmét a falakra kifüggesztett 25 nagyméretű tablóra is, amelyen a legjelentősebb huszonöt magyar szótárszerkesztő életrajza olvasható Pesti Gábortól Baranyi Decsi Jánoson és Szily Kálmánon át Bárczi Gézáig. Azért fontos a nagy tudású filológusok tisztelete, mert a nyelvre mindegyikük nagy alázattal tekintett, és rendelkezetek a szótárszerkesztéshez szükséges precizitással, türelemmel és kitartással.

Végezetül Karácsondi Imre leszögezte, a kiállítás is bizonyítja, hogy a TINTA Könyvkiadó a magyar egynyelvű szótárkiadás piacvezetője, hiszen majd mindegyik szótárcsoportban ott a TINTA közelmúltban megjelentett saját szótára. Majd emlékeztetett Zsirai Miklós szavaira, miszerint főleg viharos történelmi időkben -- és a rendszerváltást is ide kell sorolnunk -- valamint a technika fejlődésével gyorsan változik a nyelv szókészlete is, tehát van mit tenniük a szótárkiadóknak.

A kiállítás három hétig, 2010. február 8-ig lesz nyitva.

Cserháthalápy Ferenc