Mint azt Christoph Becker, a Kunsthaus igazgatója elmondta, egyetlen nagy esemény helyett inkább kiemelkedő kiállítások egész sorozatával szeretnék emlékezetessé tenni az évfordulót.

A február 12-én rajtoló ünnepi év első eseményeként kiállítják Emil Bührle zürichi iparmágnás (1890-1956) világhírű - egyesek által vitatott eredetű - gyűjteményét, az egyik csúcspontot pedig a Jugendstil építészének, a Kunsthaus épületét is jegyző, 150 éve született Karl Mosernek szentelt kiállítás jelenti majd.

A Bührle-kollekció az egyik legjelentősebb impresszionista magángyűjtemény a világon mintegy 180 képpel és szoborral, köztük az impresszionista mesterek több főművével.

A kollekciót, amely 2015-től a Kunsthaus Zürich - David Chipperfield brit sztárépítész által tervezett - új szárnyában kap majd otthont, jelenleg egy villában őrzik a Zürichi-tó mellett. Innen vitték el 2008 februárjában álarcos betörők Cézanne, Degas, Monet és Vincent van Gogh egy-egy remekművét. A minden idők legnagyobb svájci műkincsrablása során ellopott, összesen 160 millió dollárt érő négy kép közül eddig csak kettő került elő. A gyűjteményt a betörés óta nem láthatta a nagyközönség.
A német születésű Bührle vagyonát az Oerlikon lőszergyár alapozta meg, amely a második világháború idején mindkét félnek szállított hadianyagot. Az iparmágnás az 1940-es évek végén visszaadott, illetve újból megvásárolt több olyan alkotást, amelyről kiderült, hogy a nácik zsidó családoktól rabolták el. Becker elmondta, hogy a kiállításon jelzik majd az egyes művek eredetét és azt, milyen körülmények között került a gyűjteménybe. A Kunsthaus igazgatója szerint Bührle jóhiszeműen vásárolta ezeket a munkákat, és a gyűjtők között az egyik első volt, aki szembenézett az eredetük kapcsán felmerült kérdésekkel.

Nyáron a zürichi Kunsthaus kortárs művészekkel foglalkozik, így például kiállításon mutatja be Thomas Struth német fotóművész nagyméretű munkáit, amelyek a dokumentáció és az interpretáció közötti határokat vizsgálják. Az albán Adrian Pacci multimédia-művész olyan időszerű témákkal foglalkozik majd, mint a migráció, a globalizáció és a kulturális identitás.

A centenáriumi év utolsó hónapjaiban kerül sor Pablo Picasso 1932-es kiállításának "feltámasztására", az akkori anyagból 70 munka kerül most a XXI. század közönsége elé. A tárlat előkészítése öt évig tartott - mutatott rá Tobia Bezzola, a kiállítás kurátora, hozzátéve, hogy előbb meg kellett állapítani, mely képek szerepeltek a Kunsthaus 1932-es bemutatóján, majd valamennyit fel kellett kutatni.

A spanyol festőóriás munkásságának három évtizedét - kék és rózsaszín periódusától a kubizmuson át egészen klasszikus korszakáig - bemutató retrospektív kiállítás kurátora maga Picasso volt, aki akkor már sztárnak számított. Így hosszú zürichi tartózkodása a tárlat előkészítésének idején valósággal lázba hozta a város lakóit - jegyezte meg Bezzola.