bezár
 

irodalom

2010. 01. 16.
Tintin-láz Kínában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bár a világhírű belga képregényhős, Tintin korábban sem volt ismeretlen Kínában, egy új fordítás lázba hozta az utazó riporter kínai rajongóit.

prae.hu

Hergé (Georges Prosper Remi) 1929-től 1983-ban bekövetkezett haláláig maga rajzolta és írta a fiatal riporter, Tintin és foxija kalandjait. A képregénysorozat a nyolcvanas években jelent meg Kínában, ám az első hivatalos kiadás csak 2001-ben került forgalomba. Noha több mint kétmillió példányban kelt el, az interpretáció távolról sem volt pontos.

A francia nyelvben járatos 66 esztendős Vang Ping-tung is 2001-ben találkozott először a képregényhőssel. Következő három évét annak szentelte, hogy módszeresen újra lefordította a Kínában hozzáférhető 22 Tintin-könyvet. (A Tintin a szovjetek földjén című részt "antikommunista" tartalma miatt a cenzúra nem engedte megjelenni.)
"Boldognak éreztem magam a fordítás közben. Tintinnel és a családjával töltve minden napomat egy kicsit én is megfiatalodtam" - mondta el az AFP hírügynökségnek.

A nevek és helyszínek pontos tolmácsolását szem előtt tartó új változat olvastán a kínai Tintin-rajongók valósággal lázba jöttek.

"Először készült az eredeti szöveghez hű fordítás" - lelkesedett a kínai Tintin rajongói klub egyik tagja. A 36 éves férfi elmondta, hogy a nyolcvanas években ismerte meg a képregényt, és voltaképpen Tintin utazásain keresztül fedezte fel a világot.

Louis Delas, a belga Casterman kiadó igazgatója nagy fantáziát lát a kínai kiadásban, hiszen óriási piacról van szó, és az sem mellékes, hogy egy olyan ország rója le a szerző, Hergé előtt tiszteletét, amelyet szeretett.

Delas beszámolt róla, hogy nagy hangsúlyt fektettek a kínai kiadóval a kötetek nyomdai minőségére is. Megemlítette, hogy az új kiadás röviddel előzi meg Steven Spielberg Tintin-filmjének 2011-re tervezett bemutatóját.

Tintin kínai népszerűségének egyik oka, hogy kalandjai során kétszer is ellátogat az ázsiai országba. Az 1936-ban megjelent Kék lótusz című képregényben a riporter Sanghaj 1930-as évekbeli japán megszállásáról tudósít elítélve a kolonializmust, és mélyen együtt érezve a kínaiakkal.

"Annak idején ez nem volt semmi. A japánok még tiltakoztak is, amiért Tintin Kína pártjára állt. Merész kiadványnak számított" - hangsúlyozta Vang.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Sofi Oksanen esszékötetének margós bemutatójáról
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Más művészeti ágakról

Rich Peppiatt: Kneecap – Ír nemzeti hip-hopot!
építészet

(kult-genocídium)
art&design

A besorolás deficitje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés