"Bár a nyitóünnepség koncepciójának kidolgozásához igen kevés idő állt rendelkezésemre, a fogadtatás azt mutatja, elégedett lehetek" – összegezte tapasztalatait Káel Csaba az MTI-nek. Mint mondta, inspirálta, hogy a pécsi művészek milyen nagy odaadással vettek részt a próbákon, majd az ünnepi est műsorában, és nem érdekelte őket, hogy hideg van vagy esik-e a hó.

A rendező úgy fogalmazott, a szereplők átérezték a súlyát annak, hogy ez egyszerre családi és városi ünnep volt. Kitért arra, hogy az előkészületekbe Pécs apraját-nagyját bevonták, ami óriási erőt adott, és az EKF támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint is nagyságrendekkel nőtt.

A Nézőpont Intézet hétfőn 500 fő telefonos megkérdezésével végzett és szerdán közzétett reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek 59 százalékának tetszett a pécsi EKF-program megnyitója.

"Az ünnepség rádöbbentette az embereket, mekkora lehetőség előtt áll Pécs és környéke, valamint a magyar kultúra" – emelte ki Káel Csaba.
Megfogalmazása szerint a vasárnapi megnyitót felvezető háromnapos karnevállal, majd a Széchenyi téri rendezvénnyel nem pusztán egy történelmi tablósort akart bemutatni, hanem azt, egy XXI. századi ember miként élheti meg múltját, hogy azt bátran vállalhatja, és a hagyományt beépítheti a jelenébe. Káel Csaba szerint most ez a feladata a pécsieknek.

Fontosnak nevezte, hogy a 2010-es EKF-év idején minél több pécsi művészeti együttes, kulturális alakulat mutassa meg magát.
"Hiába készül el a koncertterem, ha ők maguk nem tudják megtölteni olyan tartalommal, amiért érdemes Pécsre menni. Pécshez kötődő művészeti teljesítmények nélkül a beruházás nem éri el a célját, csak egy épület marad" - jelentette ki Káel Csaba.

A rendező úgy látja, a városnak, a régiónak vissza kell szereznie azt a kulturális rangot, ami a római kortól a polgárosodás koráig épült és elevenen élt. Megjegyezte: Plácido Domingo világhírű spanyol operaénekes a nyitóünnepségen bejátszott videóüzenetében az egyik legszebb, legigazabb mondat az volt, hogy nem tudhatjuk, a Széchenyi téren állók között nincs-e ott a jövő Victor Vasarely-je, Amerigo Tot-ja vagy a következő Csontváry.

Káel Csaba úgy tudja, a vasárnapi EKF-nyitóünnepségen mintegy 25 ezren voltak jelen a pécsi Széchenyi téren és az odavezető utcákon.
Egyelőre nem kapott Pécsről újabb felkérést, de az MTI-nek azt mondta, biztosan összeállít a programszervezők számára egy ötletlistát, mert nagy örömmel dolgozna máskor is pécsi művészekkel. Például a Pécsi Balettel; mint fogalmazott, a táncosok fiatalos bájjal adták elő a reneszánsz jelenetet és óriási lendülettel a modern kortárs koreográfiát. A rendező szerint a Bóbita Bábszínház is nagyobb támogatásra érdemes, "apró árnyjátékukkal tehetségükről, művészi elkötelezettségükről győztek meg".

"Javaslom, hogy a nyitóünnep egyes látványos részleteit csomagoljuk be és vigyük el Essenbe és Isztambulba, a két másik idei EKF-helyszínre is. A technika nem akadály, esztétikus tartalommal azt a lézertechnikát használtuk, ami ma a könnyűzenei iparban gyakorlat" - mondta.

Idei munkáiról szólva Káel Csaba beszámolt arról, hogy Győrött bemutatott Hunyadi László előadása az Erkel-év jegyében a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége lesz.

A rendező márciusban terepszemlére Ausztráliába utazik egy többéves filmterve előkészítésére. A Három kutya éjszaka címmel tervezett mozi főszerepére Russell Crowe Ausztráliában felnőtt hollywoodi sztárt szemelte ki, és - mint mondta - reméli, hogy a producernek sikerül megszereznie a színészt.

Káel Csaba a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházában a Shakespeare-kortárs Christopher Marlowe Doctor Faustusát rendezi, a címszerepben Cserhalmi Györggyel; a premier május 2-án lesz. Ősszel Donizetti A szerelmi bájital című vígoperáját viszi színre a Művészetek Palotájában abból az alkalomból, hogy Miklósa Erika húsz éve lépett operaszínpadra - Adina szerepét a világjáró szoprán énekli.
Elmondta, hogy egy 2011-es világpremieren is dolgozik, amit Győrben, a Nemzeti Színházban terveznek: Várkonyi Mátyás írt musicalt Mata Hariról.