A csaknem 600 ezer lakosú város Péccsel és Isztambullal együtt nyerte el az idei európai kulturális fővárosi címet. Essen azonban mégis új fejezetet nyitott az Európai Unió kulturális életében.

Az európai kulturális fővárosok két és fél évtizedes történetében első ízben fordult elő ugyanis, hogy nem csupán egy város, hanem egy régió - mégpedig a Ruhr-vidék - a kontinens egyik kulturális metropolisa. Az év végéig tartó, maratoni kulturális programban Essennel együtt a régió összesen 53 városa vesz részt.

A szabad téri megnyitót ítéletidőben, hatalmas hóesés és szélvihar közepette, több európai uniós és német vezető - köztük Barroso bizottsági elnök és Horst Köhler államfő - jelenlétében tartották. Jellemző, hogy a színes nyitófesztivál helyszíne a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt és kulturális létesítménnyé átalakított szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű volt. Nem sokkal korábban megkondultak az 53 résztvevő város templomjainak harangjai, mintegy jelezve, hogy a rendkívüli kulturális projekt kezdetét vette.

Amikor 2006-ban a finn uniós elnökség idején a város beadta pályázatát, annak középpontjában a Ruhr-vidéknek a kultúra eszközeivel történő megújítása szerepelt. Nem véletlenül fogalmazott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO a közelmúltban úgy, hogy a korábban szén- és acéliparáról híres Ruhr-vidék Párizs és New York mellett immár a világ egyik legnagyobb kulturális központjává vált. Jól példázza mindezt az esseni projekt mottója, a "Változás a kultúrán keresztül" mottó, ami jelzi azt is, hogy Németország legnagyobb iparvidéke immár nem a szénre, hanem kultúrájára büszke.

Essen városa, illetve a Ruhr-vidék különleges programmal készült a kulturális fővárosi szerepvállalásra. Abban kereken 300 projekt szerepel mintegy 2500 rendezvénnyel, amelyekre több mint 5 millió látogatót várnak. A programok között zenei rendezvények, különböző kiállítások szerepelnek és múzeumok indulnak valóságos vándorútra. Az uniós alapból és a szövetségi támogatásból származó költségvetés 62,5 millió euró. Hozzászámítva ugyanakkor az elmúlt időszakban a felkészüléssel kapcsolatban végrehajtott tartományi, illetve magánberuházásokat az összeg már csaknem 350 millió euróra rúg.

Az egyéves kulturális maratonnal a szervezők mindenekelőtt azt a szerkezeti változást akarják bemutatni, amely az 5,3 millió lakosú Ruhr-vidéket jellemzi, és amit már régóta nem a szén és az acél határoz meg. Bizonyítani akarják, hogy nemcsak egy szürke ipari, hanem egy olyan modern régióról van szó, amelyben valósággal hemzsegnek a színházak, a múzeumok és az egyéb kulturális intézmények. A program egyik fénypontja a nyár közepére tervezett "dalok napja", amelynek során 65 ezer énekes lép fel az első ligás Schalke gelsenkircheni stadionjában. Az A 40-es autópályát pedig júliusban lezárják, és 60 kilométeren át egy több tízezer ezer asztalból álló büfévé, illetve vásárrá alakítják át.

A Ruhr-vidéken a szén- és acélipar immár a múlté. Számottevő változásokat eszközöltek a gazdaság szerkezetében, a munkanélküliség szorításából a régió városai új iparágazatok és szolgáltató szektorok létesítésével igyekeztek kikerülni. Különböző kreatív megoldásokat alkalmaztak, így például bezárt bányákat kulturális intézményekké alakítottak át. Essen városa sem termel többé acélt, és bezárt a több mint 20 kőszénbánya is. Mára a város egyfajta szolgáltatóipari központtá alakult át. Amúgy pedig püspöki székhely, neves egyetemmel és számos parkkal, céltudatosan a "Zöld Ruhr" képét nyújtva.