film
2010. 01. 08.
Moziláz Kínában
Tavaly a rekorddöntő hollywoodi filmeknek is köszönhetően 44 százalékkal nőtt a kínai mozik jegybevétele, annak dacára, hogy az országban - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) határozata ellenére - még mindig korlátozzák a filmimportot.
A Kínai Filmhivatal adatai szerint 2009-ben a jegyeladások elérték a 6,2 milliárd jüant (170 milliárd forint). Az ország mozihálózata 600 új vetítővel bővült, így ma már 4700 filmszínház fogadja a moziba járókat. A mozik közül 1800 digitális, közel 800 pedig 3D-s vetítésre alkalmas - számolt be pénteken Veng Li, az állami tulajdonú Kínai Filmcsoport szóvivője.
A kínai jegybevételek az elmúlt hat évben lendültek meg alaposan, évente átlagosan 30 százalékos növekedést mutatva. A teljes jegyeladás 56 százaléka, 3,5 milliárd jüan (96 milliárd forint) a kínai filmek forgalmazásából ered. Bár a külföldi filmek, különösen az utóbbi idők hollywoodi szuperprodukciói iránt nagy a kereslet, behozatalukat szigorúan limitálják: évente csupán húsz külföldön készült produkció kerülhet a mozikba.
Ennek ellenére tavaly rekordbevételeket hoztak a hollywoodi filmek: júliusban a Transformers: A bukottak bosszúja döntötte meg 450 millió jüanos (12 milliárd forint) jegyeladással a Titanic 1998-ban felállított 360 millió jüanos (10 milliárd forint) bevételi csúcsát. Decemberben pedig a 2012 című katasztrófafilmre özönlöttek a nézők, és Roland Emmerich filmje 460 millió jüanos (12,6 milliárd forint) bevétellel zárt.
A január 4-én forgalomba került Avatar című 3D-s sci-fi jegybevétele várhatóan minden eddigi csúcsot megdöntve eléri az 500 millió jüant. A moziláz tehát folytatódik.
A kínai jegyeladások még mindig eltörpülnek az amerikai mellett, ahol a tavalyi bevétel átlépte a 10 milliárd dollárt (1900 milliárd forint). A jegybevételek gyors növekedése és a hollywoodi filmek iránti óriási érdeklődés ugyanakkor arra sarkallja a pekingi vezetést, hogy könnyítsen az importkorlátozáson.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) decemberben helybenhagyta korábbi döntését, amely törvénytelennek bélyegezte, hogy Kína korlátozza az Egyesült Államokból való zene-, film- és könyvbehozatalt.
A kínai jegybevételek az elmúlt hat évben lendültek meg alaposan, évente átlagosan 30 százalékos növekedést mutatva. A teljes jegyeladás 56 százaléka, 3,5 milliárd jüan (96 milliárd forint) a kínai filmek forgalmazásából ered. Bár a külföldi filmek, különösen az utóbbi idők hollywoodi szuperprodukciói iránt nagy a kereslet, behozatalukat szigorúan limitálják: évente csupán húsz külföldön készült produkció kerülhet a mozikba.
Ennek ellenére tavaly rekordbevételeket hoztak a hollywoodi filmek: júliusban a Transformers: A bukottak bosszúja döntötte meg 450 millió jüanos (12 milliárd forint) jegyeladással a Titanic 1998-ban felállított 360 millió jüanos (10 milliárd forint) bevételi csúcsát. Decemberben pedig a 2012 című katasztrófafilmre özönlöttek a nézők, és Roland Emmerich filmje 460 millió jüanos (12,6 milliárd forint) bevétellel zárt.
A január 4-én forgalomba került Avatar című 3D-s sci-fi jegybevétele várhatóan minden eddigi csúcsot megdöntve eléri az 500 millió jüant. A moziláz tehát folytatódik.
A kínai jegyeladások még mindig eltörpülnek az amerikai mellett, ahol a tavalyi bevétel átlépte a 10 milliárd dollárt (1900 milliárd forint). A jegybevételek gyors növekedése és a hollywoodi filmek iránti óriási érdeklődés ugyanakkor arra sarkallja a pekingi vezetést, hogy könnyítsen az importkorlátozáson.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) decemberben helybenhagyta korábbi döntését, amely törvénytelennek bélyegezte, hogy Kína korlátozza az Egyesült Államokból való zene-, film- és könyvbehozatalt.
További írások a rovatból
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról