Molnár Ferenc a magyar polgári színjátszás talán legkiemelkedőbb alakja. Azon kevés magyar drámaírók közé tartozik, akiknek darabjait világszerte előszeretettel játsszák manapság is. Népszerűségének oka, hogy minden művében fellelhető valamilyen ma is érvényes, örök emberi mondanivaló, melyet játszi könnyedséggel, mély értelmű humorral, meglepő fordulatokkal tarkítva tár elénk.

A doktor úr (1902) a szerző legelső színpadi alkotása, mégis valódi mestermű. Megismerhetjük benne Dr. Sárkányt, híres és gátlástalan ügyvédet, a doktor urat, akinek semmi sem számít, csak saját dicsősége és karrierje. Üzleti, és részben szellemi partnere egy tizenkilencszer felmentett, minden hájjal megkent, de mégis szeretetre méltó, az igazságot kimondó, céljainak elérése szempontjából meghökkentően gátlástalan tolvaj, Puzsér.

Izgulhatunk, hogy vajon siker koronázza-e az önmagában is bizonytalan Sárkányné flörtjét a korrupt rendőrtiszttel. Mindezek mellett tanúi lehetünk egy angyali humorral ábrázolt nyiladozó szerelemnek, az ilyenkor elengedhetetlen félreértéseknek, és még számtalan fordulattal tarkított élethelyzetnek, amelyek végül meghozzák a várva várt megoldást.

A doktor úr cselekménye azt tükrözi, hogy a fiatal Molnár Ferenc egyik kedvenc szerzője a népszerű francia krimiíró, Maurice Leblanc volt. Puzsér, az ügyvédjével együttműködő „úri betörő”, meglehetősen hasonlít Lupinre. A kompromittáló bulvársajtó, melyről annyi szó esik a darabban, ekkor pedig még inkább Párizsra, mint Budapestre volt jellemző.

Ebben az előadásban találkozik a legnépszerűbb színpadi szerző, Molnár Ferenc és a legnépszerűbb zeneszerző, Zerkovitz Béla. A komponista örökzöld slágerei, Az alvilágnak nincs romantikája, az Én és a holdvilág, az Álmaimban tegezem magát, a „Bukj el” szoknya, a Lehoznám neked a csillagokat, a Pesti nő és a többi remekül illeszkedik Molnár zseniális bohózatába.

A mostani, új zenés színpadi változat követi azt a magyar színházi hagyományt, amikor színészekre, adott szereposztásra készül az adaptáció.

A Budapesti Operettszínház és a Thália színház közös produkciójában olyan remek művészek játsszák a főszerepeket, mint Bajor Imre, Kalocsai Zsuzsa, Földes Tamás, Szombathy Gyula, Kékkovács Mara, Peller Károly és az örökifjú Lehoczky Zsuzsa, de látható még a produkcióban Benkóczy Zoltán, Konkoly Balázs, Oláh Tibor és Bódi Barbara is.

Molnár Ferenc zseniális színművét Böhm György alkalmazta zenés színpadra. A Budapesti Operettszínház és a Thália Színház közös produkciójának zenei vezetője Rónai Pál, díszlet és jelmeztervezője Túri Erzsébet, művészeti vezetője KERO®, koreográfus Lőcsei Jenő, rendezője pedig Korcsmáros György.