Az ünnepségen Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója felidézte, hogy régóta készültek a szoboravatásra. Mint elmondta, ebben az évben, a Radnóti-évben emlékeztek a költőre, az életműre, "a gyalázatos halálra". Előadói esteket rendeztek, könyvek jelentek meg, kiállítások nyíltak és elhangzottak a versek, talán ez a legfontosabb - hangsúlyozta az igazgató.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere úgy vélte, hogy egy száz éve született nagy magyar költő szobrának leleplezése a magyar kultúra ünnepe.

"Normális esetben ez éppen elég nagy esemény önmagában. A mai abnormális magyarországi viszonyok között Radnóti Miklós szobrának felállítása azonban etikai kiállás is a humanizmus mellett. Sőt, sajnos újra aktuálissá vált antifasiszta politikai gesztus és üzenet is" - fogalmazott a főpolgármester.

Demszky Gábor párhuzamot vont a két mártírköltő, Petőfi és Radnóti sorsa között: Petőfit Sándor a számára adatott rövid néhány békeévben alkotott életműve már klasszikussá tette, Radnóti Miklós (1909-1944) életművét viszont "valóban utolsó versei formálták kivételessé."

Kiemelte: Varga Imre évtizedekkel ezelőtt készült Radnóti-szobra több helyen látható az országban, sőt, az országhatáron túl is, a kelet-szerbiai Borban, amelynek közelében a költő munkaszolgálatosként mintegy három hónapot töltött 1944-ben.

"De az elmúlt 60 évben soha nem volt még olyan aktuális, hogy újra felállítsuk és hogy éppen Magyarország és fővárosa szívében állítsuk fel. Ma ugyanis a rasszista, antiszemita erők az elmúlt 60 évben soha nem látott elánnal törnek a felszínre" - jegyezte meg Demszky Gábor.