Zárt, egységes életművében nem lehet két olyan dolgot találni, amely ne lenne összefüggésben egymással - mondta az 1991-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költőről, műfordítóról, esszéistáról Ferencz Győző költő, irodalomtörténész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke a könyvbemutatón.

Ferencz Győző szerint a műfordítás és a mesekönyvek írásakor is olyan hangokat, formákat és stílusokat próbálhatott ki a költő, amelyeket saját költészetében nem. Amikor nem jelenhetett meg önálló kötete, szakmailag és technikailag akkor is működtette magában a "versíró gépet", hiszen két út állt az ötvenes években az írók, költők előtt: meseírás vagy fordítás.

Válogatott műfordításainak címe, az Elfogtam volna mást, s íme elfogtak engem lehetne politikai felhangú, de vonatkozhat magára a műfordításra, amely rabul ejtette a költőt - fogalmazott Ferencz Győző. A kötetben egyebek mellett Anakreón-, Li Taj-po-, Vogelweide-, Goethe-, Burns-, Hölderlin-, Mallarmé-, Rilke-, Thomas-fordítások találhatók, valamint egy eddig nem publikált Nemes Nagy Ágnes szöveg a műfordítás kérdéseiről.
A kiadvány első versei az Anakreóni dalok, amelyek időszámítás előtt 572-487 körül keletkeztek, ugyanakkor modern 20. századi költemények is szerepelnek a kötetben. A közvetlen élmény megfogalmazásból egy, a 20. század elejétől kezdődő áttételes, rezignált életfelfogásba hajlik a kötet tartalma - mondta Buda Attila szerkesztő. Hozzátette: jól olvasható, a versszerető embereknek élményt adó kötetet akart szerkeszteni, és a gondolati íven túl tartalomhoz illően tipográfiával ellátni. A könyv hátsó borítóján a költő egy kevésbé ismert fiatalkori képe látható, a cím pedig a műfordításra mint műfajra, szakmára való reagálást jelenti.

Mint elhangzott, a hangoskönyvön most kiadott Aranyecset című kínai mesében egy művész allegóriáját rajzolja meg a szerző, azaz saját történetét írta meg.

Az Aranyecset című keleti mese Szádeliről, az árva kisfiúról szól, aki méltónak találtatott arra, hogy egy varázserejű aranyecsetet kapjon. Az ecset segítségével Szádeli megidézhet mindent, amire vágyik, megelevenednek az általa festett lények. Nagy felelősség azonban, ki mire használhatja a varázserejű ecsetet, hiszen azzal a gonosz erőket is szolgálni lehet. A kötet főhőse, miközben újabb és újabb kihívásokkal kénytelen szembenézni, kiállja az emberség próbáját. A történet Mácsai Pál színművész hangján elevenedik meg.