bezár
 

irodalom

2009. 11. 18.
Nem keresik tovább Schiller koponyáját
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Német tudósok végérvényesen lemondtak arról, hogy megtalálják Friedrich Schiller német költőfejedelem koponyáját - a kutatások ugyanis zsákutcába jutottak.

prae.hu

A német klasszicizmus kimagasló alakjának sírjában - legalábbis abban, amelyet annak hittek - nem Schiller maradványai nyugodtak, azt azonban nem tudni, hogy hol vannak a költő csontjai.

A Freiburgi Egyetem kutatói a költő születésének 250. évfordulója alkalmából vetették bele magukat a kutatásba. Az antropológusok még egy arcrekonstrukciót is alkottak Schillerről a keresés megkönnyítésére.
A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja a rejtély. Az író koporsójában talált koponya formája megdöbbentő hasonlóságot mutat a Schillert ábrázoló mellszobrokkal és festményekkel, a DNS-minták szerint ugyanakkor nem a költőé. A rokonok és leszármazottak DNS-mintáival való összevetés egyértelműen bebizonyította, hogy a koponyák és a csontok több embertől származnak, de ezek közül egyik sem Schilleré. Miután ez bebizonyosodott, a költőfejedelem sírját kiürítették.

A koponya eredetisége körül már nem sokkal Schiller 1805-ben bekövetkezett halálát követően kétségek merültek fel, mivel a költőt tömegsírba temették. (Akkoriban nem volt ritkaság, hogy jeles emberek földi maradványait tömegsírba helyezték.) 1826-ban az akkori weimari polgármester 23 koponyát kivétetett a tömegsírból, és a legnagyobbra azt mondta, hogy az Schilleré. A koponyát Goethének adta, aki verset is írt a különös ajándékról.

1911-ben azonban előkerült az említett a tömegsírból egy másik koponya, amelyről sok kutató úgy vélte, hogy az az igazi. 2008-ra azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kettő közül egyik sem a költőé.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

irodalom

Tóth Júlia Éva volt a Kötetlenül sorozat vendége
Bemutatták Charles Bukowski A város legszebb nője című novelláskötetét
Bemutatták Locker Dávid: Beszédkényszer című verseskötetét
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Platon Karataev: Napkötöző
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés