Forgách András beszédében emlékeztetett: az Írók boltja különbözik a többi könyvesbolttól. "Aki ide bejön, nem csupán könyvért jön" - mondta, és kiemelte, hogy az üzlet egyszerre "egy szellemiség, egy közösség, egy család neve".

"Az Írók Boltjában az ember nem járkál, hanem létezik" - mondta, majd arról szólt, hogy a bolt bár kisebb lett és a "zegzugos terei" eltűntek, viszont azáltal, hogy galériával bővült, előtűntek az egykor a bolt helyén működött Japán Kávéház díszítései.

Nagy Bernadette boltvezető az MTI-nek elmondta: a most megnyílt galéria lesz a könyvbemutatók, filmvetítések helye, amelyeket korábban a pincében tartottak. "A bolt csak a külcsínben változott, szellemiségében nem" - tette hozzá, majd hozzátette mintegy 14 ezer cím és háromszáz folyóirat várja továbbra is az olvasókat.

"A galérián kaptak helyet a művészeti könyvek, útikönyvek, idegen nyelvű kiadványok. A földszinten pedig arra törekedtünk, hogy a régi rendszert fenntartsuk, ugyanott találhatók a verseskötetek, szépirodalmi, történelmi kiadványok, ahol korábban" - mondta a boltvezető, aki szerint még nekik is "be kell lakniuk" a helyiséget.

A bolt átalakítását tervező Cselőtei László és Cselőtei Barbara kifejtették: a beruházás "egy negyven centis kilátó árából" valósult meg. Cselőtei László a boltot egy dolgozószobához, könyvtárhoz hasonlította, majd kifejtette: a tervek készítésekor is az volt a céljuk, hogy "a könyvek öltöztessék a teret". Kiemelte, az eredeti arányokat igyekeztek megtartani, ugyanakkor a múlt szelleméhez igazították a galéria díszítéseit. "Amit megtaláltunk, azt igyekeztünk megőrizni, dokumentálni, és amit a lehetőségek engedtek, visszaállítani eredeti formájában" - tette hozzá.

Parti Nagy Lajos elmondta, hogy a bolt vásárlói csak nyertek az átalakítással. Az író ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy az Írók Boltja az olvasókra van utalva, "nélkülük nem fog működni".