Mint Ongjerth Richárd, a MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az október 29-én és 30-án Siófokon megtartott konferencia ezúttal a globális gazdasági válság hatására felmerülő feladatokat, valamint új lehetőségeket vizsgálta a hazai településtervezés szemszögéből.
Beszámolója szerint a konferencián Chikán Attila közgazdász a gazdasági visszaesés nemzetközi összefüggéseire és okaira is kitérve megállapította: Magyarország a világ államainak leggazdagabb harmadában foglal helyet, de 2001 óta a World Economic Forum nemzetközi versenyképességi összehasonlításában a 28. helyről az 58-adikra csúszott vissza.

A közgazdász szerint hazánkra egyszerre jellemző a lakosság részéről az értékrendszer válsága és a politikusok oldaláról a hosszú távú gazdasági racionalitás hiánya - idézte fel Ongjerth Richárd.

A migrációs hatásokról Aczél Gábor, a MUT elnöke elmondta: becslései szerint a hazai lakosság fokozódó elöregedése miatt 2050-re a lakosság 20-25 százalékát is a bevándorlók tehetik ki, erre azonban a magyarok sem lelkileg, sem technikailag nincsenek felkészülve - tette hozzá. Mint a szakember megjegyezte, a társadalmi viszonyokban komoly változásokat hoz majd a munkalehetőségek folyamatos csökkenése, ez egyrészt a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztását, az élőmunka védelmét, míg a településfejlesztés szempontjából a szabadidős terek növelését kívánja meg. Sajnos a mai tendenciákat éppen a városi közterek, zöldfelületek csökkenése jellemzi - figyelmeztetett.

Aczél Gábor szerint a jövő városainak ésszerűbb energiafelhasználással kell felkészülniük a klímaváltozás hatásaira, míg az autós közlekedés átalakításával mérsékelni szükséges a mobilizáció káros következményeit.

A konferencia Válaszok a gazdasági válságra című első szekcióját Schneller István, a Corvinus Egyetem Településtervezési Tanszékének vezetője foglalta össze. Mint fogalmazott, "Magyarországon az ingatlanfejlesztés mára gyakorlatilag átvette a településtervezés irányítását", ezért a jövő feladata, hogy a várostervezés a gazdasági társaságok kezéből a közösségekhez kerüljön vissza. Schneller István szerint fontos lenne a településtervezési ágazatok integrálása, mert meglátása szerint jelenleg külön utakon haladnak például a közlekedési és a városfejlesztési stratégiák.

A Városfejlesztés forrásainak változása című szekcióról szólva Ongjerth Richárd hangsúlyozta: az európai uniós támogatások mennyisége négy év múlva radikálisan csökkenni fog, ezért fel kell készülni a külső források nélküli településfejlesztésre. Mint hozzátette: a településtervezésben kiemelt szerepet kell kapnia a bűnmegelőzésben is fontos szerepet játszó szociális városrehabilitációnak, valamint a kulturális városfejlesztésnek, hiszen egyre inkább "a kultúra a város éltető ereje".

Ónodi Gábor, a MUT alelnöke a város-vidék kapcsolatokkal foglalkozó harmadik szekció eredményeit ismertette. Mint hangsúlyozta, meg kell haladni a "centrum-periféria" szemléletet, ehelyett fel kell ismerni, hogy város és vidék tekintetében komplementer egységekről van szó. Magyarországon ma is vannak városhiányos térségek, itt érdemes folytatni a kistérségi központok erősítését, másfelől meg kell védeni a falugondnoki hálózatot, mert ez a flexibilis rendszer számos kistelepülés egyetlen esélye a túlélésre - vélekedett a szakember.