art&design
2009. 10. 24.
Fényjáték a 120 éves Eiffel-tornyon
Különleges fényjátékkal ünneplik az Eiffel-torony megépítésének 120. évfordulóját: a 12 perces színkavalkádot december 31-ig esténként négy alkalommal élvezhetik a párizsiak és a turisták.
A francia főváros jelképét felavatásakor 1889-ben 10 ezer gázlámpa világította meg; 2009-ben az évfordulós ünnepségre négyszáz reflektorba elhelyezve 15 ezer apró, energiatakarékos világító diódával szerelték fel a karcsú építményt, amelyek háromszor kevesebb energiát fogyasztanak, mint a megszokott kivilágítás.
Az esti órákban már hagyománnyá vált ötperces csillagszórószerű ezüstös villogást a torony Szajna-parti oldalán este 8, 9, 10 és 11 órakor 12 perces úgynevezett sztroboszkopikus hatást keltő varázslatos fényjáték követ: villódzás helyett a különböző, időben egymást követően felvillanó színes pontok a néző számára a mozgás érzetét keltik, mint egy mozifilmben.
Az év végéig tartó színkavalkádot egyhónapos előkészítés előzte meg: a világhírű építményt kezelő SETE társaság félmillió eurót szánt a projektre. Jacques Barrier, az Eiffel-torony világításáért felelős mérnöke szerint a párizsiak még soha nem láthattak ennyire kevés energiafogyasztással hasonlóan gazdag és szép fényjátékot.
Az előadás koncepcióját kitaláló Bernard Schmitt és Jacques Rouveyrollis elképzelése szerint a fényjáték az Eiffel-torony történetét mutatja be: az első képben a felfelé rohanó apró kék fények a torony építését szimbolizálják, majd a többszöri átfestést felidéző mozgások után "őrületes fényjátékok" következnek.
Az Európai Unió soros francia elnökségének tiszteletére tavaly ilyenkor kékbe borult az Eiffel-torony, az elmúlt hetekben pedig a franciaországi török évad alkalmából piros-fehér fények uralták.
A műemléket működtető önkormányzati vegyesvállalat - amely 2005-ben elkötelezte magát a torony energiafogyasztásának 30 százalékos csökkentése mellett - 2010-től szerényebb kivilágítást ígér. "A jövőben csak a különleges alkalmakkor lesznek fények, különben hozzászoknak a párizsiak, az pedig nemkívánatos" - mondta Jean-Bernard Bros, a SETE elnöke a France 2 közszolgálati televízióban.
A 325 méter magas Eiffel-tornyot évente közel 7 millióan keresik fel: a torony a világ leglátogatottabb fizetős műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik legfőbb látványossága.
Az esti órákban már hagyománnyá vált ötperces csillagszórószerű ezüstös villogást a torony Szajna-parti oldalán este 8, 9, 10 és 11 órakor 12 perces úgynevezett sztroboszkopikus hatást keltő varázslatos fényjáték követ: villódzás helyett a különböző, időben egymást követően felvillanó színes pontok a néző számára a mozgás érzetét keltik, mint egy mozifilmben.
Az év végéig tartó színkavalkádot egyhónapos előkészítés előzte meg: a világhírű építményt kezelő SETE társaság félmillió eurót szánt a projektre. Jacques Barrier, az Eiffel-torony világításáért felelős mérnöke szerint a párizsiak még soha nem láthattak ennyire kevés energiafogyasztással hasonlóan gazdag és szép fényjátékot.
Az előadás koncepcióját kitaláló Bernard Schmitt és Jacques Rouveyrollis elképzelése szerint a fényjáték az Eiffel-torony történetét mutatja be: az első képben a felfelé rohanó apró kék fények a torony építését szimbolizálják, majd a többszöri átfestést felidéző mozgások után "őrületes fényjátékok" következnek.
Az Európai Unió soros francia elnökségének tiszteletére tavaly ilyenkor kékbe borult az Eiffel-torony, az elmúlt hetekben pedig a franciaországi török évad alkalmából piros-fehér fények uralták.
A műemléket működtető önkormányzati vegyesvállalat - amely 2005-ben elkötelezte magát a torony energiafogyasztásának 30 százalékos csökkentése mellett - 2010-től szerényebb kivilágítást ígér. "A jövőben csak a különleges alkalmakkor lesznek fények, különben hozzászoknak a párizsiak, az pedig nemkívánatos" - mondta Jean-Bernard Bros, a SETE elnöke a France 2 közszolgálati televízióban.
A 325 méter magas Eiffel-tornyot évente közel 7 millióan keresik fel: a torony a világ leglátogatottabb fizetős műemléke, s a világviszonylatban legtöbb turistát fogadó Franciaország egyik legfőbb látványossága.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról