Az izraeli nemzeti könyvtár vezetője a Háárec című napilap hasábjain azt követelte Németországtól, hogy szolgáltassa vissza a kéziratot, így javítva ki egy "tartós történelmi igazságtalanságot". Schmuel Har Noy szerint egyedül Izraelnek van joga a kézirathoz.

"A német archívum tudta, hogy probléma van a kézirat körül, amikor 21 évvel ezelőtt hozzájutott, de képmutató módon ragaszkodik ahhoz, hogy törvényesen jutott hozzá" - mondta Meir Heller, az izraeli nemzeti könyvtár jogi képviselője.

Ulrich Raulff, a marbachi német irodalmi archívum igazgatója szerint ugyanakkor a kézirat megszerzésének jogszerűségéhez nem férhet kétség. 1988-ban a Sotheby's londoni árverésén, a "nyilvánosság szeme láttára" tettek szert a kéziratra - hangsúlyozta Ulrich Raulff, hozzátéve, hogy a dokumentum a kutatók rendelkezésére áll.

A zsidó származású Kafka halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el műveit. Brod azonban inkább nyilvánosságra hozta azokat, Kafkából pedig világhírű író vált. Max Brod a náci eszmék elől menekülve 1939-ben hagyta el Prágát és a későbbi Izraelbe ment. Kafka műveinek kéziratát egy bőröndben vitte magával. 1968-ban bekövetkezett halála után a szövegek Brod egykori titkárnőjéhez kerültek.

Esther Hoffe túladott néhány kéziraton, többek közt A per kéziratán is, amelyért kétmillió dollárt kapott. Az izraeli nemzeti könyvtár szerint azonban a kéziratot Brod végakaratával szembe menve adták el. Esther Hoffe két évvel ezelőtti halálát követően a Brod-hagyaték két lányára, Ruthra és Havára szállt.