Közleményük szerint a huszonnégy magyar formatervező és ipar-, valamint képzőművész alkotásait bemutató tárlat iránt nagy volt a nemzetközi érdeklődés. A lebegő papírlapokból álló installáció, a 65 válogatott dizájnobjektum, valamint a kurátori koncepcióra épülő kísérőesemények a kortárs magyar dizájn kézműves, technológiai és kulturális kapcsolódásait helyezték a középpontba.

A magyar szekcióról számos nemzetközi médium is beszámolt, köztük a Dezeen, a Designboom, az Interni, az Archup és a Living magazin is, de olyan rangos szakmai szervezetek képviselői is meglátogatták a bemutatót, mint a milánói Bocconi Egyetem, a Le French Design by VIA francia dizájnintézet vagy az IED - Istituto Europeo di Design európai designintézet képviselői.

Az olasz dizájnhét évente mintegy félmillió látogatót vonz Milánóba, köztük dizájn- és építészhallgatókat, gyártókat, szakmai döntéshozókat, valamint a nemzetközi média képviselőit. Az MDDÜ negyedik alkalommal nyújtott lehetőséget a magyar kortárs dizájnereknek, hogy a világ egyik legrangosabb dizájneseményén bemutatkozhassanak április 7. és 13. között. A Budapest Select - VVoven View kiállítást a programsorozat egyik legjelentősebb helyszínén, az 5VIE negyedben rendezték meg.

"A Budapest Select ernyőmárka alatt bemutatott tárgyszelekció újabb lépést jelentett a hazai dizájn nemzetközi beágyazottságának erősítésében, és tovább növelte a magyar tervezők láthatóságát a globális színtéren" - idézi a közlemény Jakab Zsófiát, az MDDÜ vezérigazgatóját, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztost.

Az ügynökség a kiállító tervezőket, a teret megálmodó építészirodát és a tárgyszelekciót végző kurátorokat is nyílt pályázat útján választotta ki, nemzetközi rálátással bíró, szakmai szereplőkből álló zsűri segítségével. A magyar megjelenés egy összetett, többrétegű koncepció mentén valósult meg az URBA építészstúdió, Góg Angéla és Erdész Barna kurátorok megfogalmazásában.

A kiállítás a magyar kreativitás kortárs értelmezését, valamint a kézművesség, a technológia és a fenntarthatóság közötti párbeszédet helyezte a középpontba. A tér központi installációja, a lebegő fehér papírlapokból álló, generatív dizájn elvén készült struktúra, a mesterséges intelligencia és az emberi alkotómunka közötti dinamikát vizsgálta. A hatalmas papírtekercseken megjelenő, mintegy 27 millió karakter hosszú, a tervező és az MI közötti beszélgetéseket rögzítő, a mesterséges intelligencia által előállított adatbőségre reflektált, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy bár a tervező számára jó eszköz az MI, az alkotás valódi folyamata kizárólag emberi döntés eredménye. A kiállításhoz használt anyagok mind újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatók, így a projekt fenntarthatósági törekvéseit hangsúlyozzák.

A "vvoven" fogalom a hagyományos kézműves technikákra való utalás mellett a különböző kulturális nézőpontok, technológiai megoldások és tervezői működések összefonódását is szimbolizálta - mutattak rá a közleményben.

A válogatás mögött húzódó szemlélet a kísérőesemények programjában is visszaköszönt, a tárlathoz kapcsolódó programok is arra törekedtek, hogy közelebb hozzák a látogatókhoz a magyar dizájn gondolkodásmódját, és bemutassák azokat a kulturális és kézműves hagyományokat, amelyek a bemutatott műtárgyak technológiájában és koncepciójában is megjelennek. Jásdi Juli illusztrátor például egy nagyméretű, közösségi installációval hozta közelebb a közönséghez Budapest emblematikus városképét, Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató és népi iparművész pedig a tojásfestés tradicionális technikáin keresztül a húsvéti időszakhoz kapcsolódó tárgyalkotó gyakorlatokat elevenítette fel. Emellett kortárs zenei programok, néptáncbemutatók és magyar borkóstoló is várta a vendégeket.