Bach Máté-passiója nemcsak a zeneszerző legnagyobb műve, de a protestáns egyházzenében és az egyetemes zenetörténetben is csúcspontot jelent.

A Krisztus szenvedéseit Máté evangéliuma nyomán feldolgozó oratórium a komponista halála után feledésbe merült, később azonban Felix Mendelssohn-Bartholdy felfedezése nyomán valóságos Bach-reneszánsz indult útjára – olvasható a Magyar Állami Operaház MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, ez előtt tisztelegve a Magyar Állami Operaház 2013 óta a Mendelssohn-féle feldolgozásban tűzi műsorára a Máté-passiót M. Tóth Géza animált vetítéssel párosuló, szcenírozott rendezésében.

A virágvasárnapi, nagycsütörtöki és nagyszombati (április 13., 17., 19.) előadásokon a szólista szerepekben már nagy tapasztalatot szerzett művészekhez – Kovács István (Jézus), Váradi Zita, Schöck Atala és Cser Krisztián – Rainer Trost, a világ vezető operaházainak keresett szólistája csatlakozik, aki az Evangelista szerepét és a tenor szólót tolmácsolja – áll a közleményben.

A Magyar Állami Operaház Zenekarának, Énekkarának és Gyermekkarának közreműködésével megvalósuló hangversenyeken első ízben dirigálja a Dalszínház együtteseit Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karnagya.

Mint írják, Wagner utolsó zenedrámája, a Parsifal, amit a szerző színpadszentelő ünnepi játékként fogalmazott meg, szintén kötődik a húsvétot övező keresztény misztériumhoz.

Parsifal tiszta, naiv hite által képes megmenteni a testi és lelki bajoktól szenvedőket, és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépni.

Almási-Tóth András 2022-ben bemutatott rendezése idén is nagypénteken (április 18.) és húsvét napján (április 20.) látható, Klingsor szerepében Cser Krisztián debütálásával, míg a többi főszerepben a már jól ismert szólisák – Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Fried Péter (Titurel), Bretz Gábor (Gurnemanz) és Szántó Andrea (Kundry) – várják a közönséget. Az Opera Zenekart, Énekkart és Gyermekkart Halász Péter első vendégkarmester vezényli.

Mascagni 1887-ben kezdte komponálni a Messa di Gloriát, amelynek munkafolyamatát a Parasztbecsület felkérése szakította meg.

A mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetnek – írják. A húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, (április 20-21.) valamint április 23-án hallható, énekkarra és zenekarra írt Messa di Gloria két szólista szerepét László Boldizsár és Kelemen Zoltán énekli.

Az est második felében a Parasztbecsület hallható. A húsvétvasárnap egy szicíliai faluban játszódó, tragikus végkimenetelű féltékenységi drámával Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyük áldozatává válnak.

A koncertszerű előadás szereplőit László Boldizsár (Turiddu), Vincze Klára (Santuzza), Farkasréti Mária (Lucia), Kelemen Zoltán (Alfio) és Heiter Melinda (Lola) keltik életre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát mindkét produkcióban Dénes István vezényli.