Vigh Annamária, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgató-helyettese a kiállítás céljának nevezte, hogy fókuszba kerüljön a plakát műfaja, különös tekintettel arra, hogy a magyar plakátművészet az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában nemzetközi viszonylatban is maradandót alkotott.

A szecesszió az első modern kori, nagy átfogó stílustörekvés volt, melynek követői azt szerették volna, hogy az élet minden területén nyomot tudjanak hagyni, így az épületeken, a bútorokon és az iparművészeti kulturális tárgyak sokaságán is - hangsúlyozta Vigh Annamária.

Hozzátette: a kiállítás során feltárul egy különleges, újszerű városi világ, hiszen már a színházak, a kabarék, a fürdők és a különböző sportesemények világát próbálják megjeleníteni a kiállított műtárgyak.

A műalkotások elsősorban az MNG plakátgyűjteményéből származnak, de az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből is kölcsönöztek alkotásokat - sorolta a főigazgató-helyettes.

A szecesszió időszakára eső második ipari forradalom - amely az energiatermelés területén óriási változásokat hozott - új lehetőséget adott az alkotóknak, akik már nemcsak a természetes fénnyel tudtak "játszani", hanem immár a mesterséges fény adta lehetőségeket is ki tudták használni a közvilágítás révén - hívta fel a figyelmet Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója.

Katona Anikó, a kiállítás kurátora kiemelte: a kiállításon mintegy 120 plakát szerepel olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, valamint a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton.

Hozzátette: a tárlat a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit.

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban felidézték, hogy a plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a 19. század végén Párizs és London utcáin; színre lépése a nagyvárosi életforma kifejeződése, valamint a tömeggyártás és fogyasztás eredménye volt. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, ugyanakkor már a kezdetekkor magas művészetként azonosította önmagát, melynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói és rajongói voltak.

A kiállított plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézve készítésük korát.

A kiállítás felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a gyógyfürdők látogatását és a különleges bálokat is. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.

Az október 5-ig látogatható tárlat - amelyet magyar és angol nyelven is megjelenő katalógus kísér - kiemelt szakmai partnerei a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), az MNMKK Iparművészeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum (BMT) Kiscelli Múzeuma; kiemelt támogatója pedig az MVM Csoport.

Fotó: Programturizmus