"A hazai bábszínházakat alapítók mellett felnőtt három bábos generáció, akik erős diskurzusban, progresszív burjánzást hozó művészek közösségévé alakultak és akik - új formanyelveket teremtve - a klasszikus vizuális határokat is szétfeszítették. Velük együtt létrejött egy hazai alkotói bábművész közösség, akik tudják és érzik, hogy a báb mint műfaj a világ igazságainak absztrakt ábrázolásához járul hozzá, a bábesztétika végtelen tárházát képes megteremteni és az összművészeti szemléletet tudja, akarja képviselni" - fogalmaz Láposi Terka az MTI-hez csütörtökön eljuttatott világnapi üzenetben, amelynek címét

"A művészet a bizonyíthatatlan egész kifejezése (…) a teljesség lélegzetvétele" - Pilinszky Jánostól kölcsönözte.

Fontos, hogy az utóbbi évtizedekben egy olyan művészi, alkotói közösség alakult ki, amelyben mindenki ismer mindenkit - hangsúlyozza, hozzátéve: "érzékletes példája volt a hazai bábosok összefogása, egymásra figyelése a 2023-ban megrendezett 10. Színházi Olimpia alatt és az azóta még nyilvánvalóbban tapasztalható, a bábművészet eszközeivel egymást megérteni akaró figyelem, az egymásért kialakult szolidaritás, a szakmaiság perspektívájának szélesre nyitása".

A bábszínház az anyagból teremtő alkotói folyamatok szabadsága, művészeti elemek organikus egysége, a fantázia és a hit, az elmélyült egyéni és a kollektív összetartozás együttes élményének formája, amelyben az emberi természet és a létezés mélységei tárulnak fel - írja.

Kiemeli: a bábok lényege, hogy valakik megteremtik őket.

"Ebben a folyamatban az alkotók az élet rejtélyét kutatva a megelevenítés törvényeit képzik meg" - fogalmaz, hangsúlyozva: az új technológiák alkalmazása, a multimédiás lehetőségek sem gyengítik azonban az emberi komédiást megformáló bábfigura, Vitéz László érvényességét.

Felhívja a figyelmet arra, hogy 2025 Kemény Henrik centenáriumának éve is, aki az 1940-es években "territóriumát sziklaszilárdan kijelölve, következetesen és öntörvényűen szolgálta a bábjátékkal közönségét évtizedeken keresztül minden nap".

Vitéz László alakja a történelmi rendszereken és korszakokon átívelő, minden kataklizmát túlélő, folyamatos jelenvalóságot hirdető, élő elevenség megtestesítője. A nemzeti kontinuitás képviselője, aki képes felülkerekedni a halálon és legyőzni ellenségeit, még ha maga az ördög is az - írja.

"A világ Kemény Henrik kezein megismerte Vitéz Lászlót, azt a figurát, aki fáradhatatlan aktivitással képviseli az embert, aki a folyamatos átrendeződéssel teli életben nem a talajtalanság érzetét, a lehangoltságot, a dekadenciát hordozza, hanem az életben maradás technikájának puritán, humorban gazdag, mindent legyőző mitikus oldalát" - idézi fel Láposi Terka.

Mint kiemeli, Kemény Henrik munkásságát tekintve tudjuk, hogy a hagyomány és a kortárs fogalmai nem zárt és rögzített entitások, hanem viszonylagos, rugalmas keretek. "A bábszínház szövetek közötti összekötő erő, emberi jog, amelyet az univerzalizmus kérdései kereteznek, egyebek mellett, hogy miképpen tud nemcsak a helyi közönséggel találkozni, hanem emberek, kultúrák, társadalmi osztályok és generációk közötti hídként szolgálni."

Hangsúlyozza: "a bábművészet az emberi létezés univerzuma". A bábjátékosokban van egy olyan játékos találékonyság, szertelen és élénk ünnepélyesség, amely az embert önnön léte fölé, a szellem birodalmába emeli.

"A bábuval való játékosság bizonyítja újból és a legmagasabb értelemben a világban való helyzetünk logikántúli jellegét, azt, hogy túllépünk az élet azonnali szükségletein, legyőzzük az anyagi világ abszolút determinizmusát, s ezáltal az autonómia, a tisztesség és a méltóság szférájába léphessünk át" - fogalmaz, kiemelve: a bábszínházban megteremtődhet az esélyek eszményi egyenlősége, megvalósulhat az érdek nélküli öröm birodalma.

"Isten éltessen minden bábost, minden bábszínházat! Isten éltesse minden bábszínház közönségét!" - zárja szavait Láposi Terka.

A bábszínházi világnapot a nemzetközi bábművész-szövetség, az UNIMA kezdeményezésére 2003 óta tartják meg március 21-én. Az azóta hagyománnyá vált ünnephez számos bábos esemény kapcsolódik. A magyar bábosok először 2014-ben csatlakoztak a kezdeményezéshez olyan eseményekkel, amelyek felhívják a figyelmet a bábművészet képviselőire, a műfaj sokoldalúságára.