Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: a kiállításnak helyet adó kecskeméti múzeum a létrejöttét is egy elhivatott magángyűjtőnek köszönheti, hiszen Bozsó János festőművész néprajzi és iparművészeti műgyűjteményét ajándékozta szülővárosának.

Az alapító fia, Bozsó János, a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény alapítványának elnöke, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy állandó kiállításuk mellett évről évre olyan magángyűjtők kollekcióit mutatják be, amelyek "a magyar művészeti alkotásoknak megkerülhetetlen értékeit őrzik". A mostani tárlat a Böhm-gyűjteményből válogat.

Mint mondta, Böhm József Németországban élő neurológus Erdélyből származó családjának tradícióját folytatva - feleségét és fiát is bevonva - "a műgyűjtés izgalmas, soha be nem fejezhető útját követi".

Gyakran rejtőznek a világtól elzárva értékes műalkotások, csupán befektetésként, eltűntnek nyilvánítva meg is nehezítik a művész teljes életművének feltérképezését. "A Böhm család viszont missziójának tekinti, hogy kiállításaikkal szerte a világban a művészetünk legjavát mutassák meg" - tette hozzá.

Kifejtette, hogy a kecskeméti kiállítás címe - az Erdélyből a nagyvilágba - egyrészt utal a Böhm család és kiállításaik útjának ívére, valamint a válogatás tematikájára.

A bemutatott művek ugyanis "kitapinthatóan utalnak az alkotók szoros kapcsolatára a 20. század első felének progresszív európai áramlataival"- fogalmazott, hozzátéve, hogy elsősorban a két világháború közti korszak erdélyi képzőművészeti tendenciái térképezhetők fel a válogatásban.

Bozsó János szerint Nagybánya "neós" alkotói művészeti forradalmat keltettek avantgárd felfogásukkal, látásmódjukkal. Perlrott Csaba Vilmos három, egymás mellett kiállított műve követi az életmű jelentős csomópontjait az időszakból: Nagybánya, Kecskemét, Párizs.

Ziffer Sándor két képe is hasonló asszociációkat kelt: "az itthon gyökerei, a külhon ihletése egymást váltva, erősítve tűnnek fel és ötvöződnek" - tette hozzá. A nagybányai művésztelep egyik alapítójának, Réti Istvánnak a műtermét örökíti meg Ziffer a környező tájban, a következő műve pedig a berlini erdőbe ragadja magával a nézőt.

Jándi Dávid aktjai erőteljes, szinte monumentális megfogalmazásukban merészen különböznek a szokásos, korabeli kompozícióktól. A nagybányaiak második nemzedékének tájszeretetét, a szabad természet fényeit pedig Mikola András, Krizsán János, Nagy Oszkár tájképei képviselik a festőiskola értékes hagyományait őrizve - sorolta Bozsó János.

A kurátor rámutatott: a Böhm-gyűjtemény kiemelkedő érdeme, hogy Erdély sokszínűségét képviselve a kollekcióban egyaránt szerepet kapnak a kolozsvári iskolából Marchini Tasso, Fülöp Antal Andor érzékeny alkotásai vagy az erdélyi szász festőművészek, mint az expresszív Hans Eder és Walter Widmann munkái.

A válogatást a saját, külön útjukat járó, iskolákhoz nehezebben köthető Nagy István, Zsögödi Nagy Imre és Nagy Albert művei teljesítik ki. Az erdélyiség szellemiségének, képi világának hiteles megszólaltatói ők, akárcsak Szervátiusz Jenő - hangsúlyozta a kurátor.

A korszak bemutatását Mattis Teutsch János és Henri Nouveau absztrakt és nonfiguratív alkotásaival zárja a Bozsó Gyűjtemény, ezek az alkotók modernizmusukkal képeznek hidat Erdély és a nagyvilág között - fogalmazott Bozsó János.

A Böhm-gyűjteményből válogatott tárlat 33 alkotása május 18-áig látható Kecskeméten.