A mintegy 30 festményt, csaknem 20 grafikát és szénrajzot bemutató kiállítás megnyitóján Prágai Adrienn, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze elmondta, hogy a tárlat Munkácsy Mihály kortársát, a 19. század utolsó harmadában külföldről hazatérő, Magyarországon karriert csináló festőművészek egyik legtehetségesebbjét mutatja be, akit elsősorban történeti festőként tartanak számon. Ugyanakkor a kiállítás tudatosan arra törekszik, hogy a több mint hat évtizedes életmű tematikai gazdagságát láttassa, kivéve a művészt a "történeti festő skatulyájából".

Olvasó nő erdőben

Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, a kiállítással a "kor meglepő műfaji gazdagságára" is fel kívánják hívni a figyelmet.

Bár Benczúrt elsősorban történeti festményeiről ismeri az utókor, be szerették volna mutatni, hogy kiváló portréfestő is volt, királyi udvarok, magyar történelmi családok és a pénzvilág arisztokratái kérték fel arcképeik elkészítésére.

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkeresettebb portréfestője volt, mások mellett I. Ferenc József arcképét is megfestette, ahogyan Erzsébet királynéét is már halála után, egy fotó alapján – magyarázta a művészettörténész.

Erzsébet királyné

Hozzátette, jelentősek Benczúr állatábrázolásai, a tárlaton például a II. Lajos bajor király páváihoz készült tanulmány látható.

Különlegesek a természeti környezetben ábrázolt emberalakjai is, mint például bemutatott Kedvenceim című kép, amely második feleségét ábrázolja a kertben, kedvenc virágaival. De bemutatják azt is, hogy kiváló aktjai is voltak – jegyezte meg.

Gyarmati Gabriella elmondta, egy grafikai falon kronologikus sorrendben mutatnak be több grafikát a művésztől, amellyel azt jelzik, hogy már gyermekkorában kiváló tehetségnek, csodagyereknek tartották.

A szakember kifejtette, Benczúr Gyula kortársa és barátja is volt múzeumuk névadó művészének, egy évben, 1844-ben születtek, Münchenben találkoztak, szinte ugyanazokban az években kaptak kiemelkedő lehetőségeket és díjakat is.

Az 1878-as párizsi világkiállításon például Benczúr aranyérmet, Munkácsy pedig kiemelt nagy aranyérmet kapott – jegyezte meg.

A tárlat felvillantja különbözőségeiket is, amely szemmel látható a festmények stílusán, ugyanakkor az életrajzi adatok alapján hozzátehető, hogy például abban az évben, amikor Benczúr a müncheni akadémiára felvételizett, Munkácsy akkor tért haza nagy betegen Aradról Gyulára, és ott, nagybátyja házában kezdett el rajzolással foglalkozni.

Míg Benczúr közvetlen megrendeléseket, állami támogatásokat kapott, addig Munkácsy egy műkereskedővel kötött szerződés szabályai szerint élt és alkotott Párizsban – emelte ki a kurátor.

Prágai Adrienn elmondta, bár Benczúr kora ünnepelt festője volt, sokan támadták is amiatt, hogy nem volt eléggé modern, hiszen több évtizedes művészi pályája során lezajlott egy komoly művészeti paradigmaváltás, "amelynek Benczúr nem volt hajlandó behódolni".

A kiállítás megvalósítását műtárgykölcsönzéssel támogatta a tárlat gerincét adó nyíregyházi Jósa András Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum - emelte ki Bácsmegi Gábor, a békéscsabai múzeum igazgatója.

A tárlat augusztus 10-ig látható.