A "Derko"-ként ismert ösztöndíj közel hetven éve támogatja a 35 év alatti fiatal művészeket, az ösztöndíjat a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) koordinálja A tavalyi ösztöndíjasok bemutatkozó kiállítása március 30-ig látogatható   – ismertette Vékony Délia a HAB művészeti igazgatója a kiállítás keddi sajtóbejárásán.

Jusztusz Noémi, a PKÜ Alkotóművészetekért felelős osztályvezetője, a kiállítás egyik kurátora elmondta: a beszámolókiállítás a Bardo címet kapta, és a fiatal művészek munkáit egy közös gondolatiívre felfűzve mutatja be. Céljuk az volt, hogy a Bardo ne csak egy beszámoló kiállítás legyen, hanem egy konkrét koncepció mentén megálmodott tárlat, amelynek középpontjában az emberi lét különböző állapotai állnak, az élet és halál közötti átmenetek szimbolikus feldolgozásával. A kiállítást öt egységre osztották fel: Születés, Nőiség; Egészséges élet dinamikája; Elgépiesedett lét; Nyers erő, brutalitás és az Elmúlás.

A kiállítás címe a Tibeti Halottaskönyvből ismert "bardo" fogalmára épül, amely eredetileg a halál utáni átmeneti állapotokat írja le  – ismertette Jusztusz Noémi.

Kiemelte, hogy az ösztöndíjasok kiállítása ezt az értelmezést tágabb gondolati síkra helyezve az emberi létezés fordulópontjait és belső változásait, az átlépés aktusait vizsgálja.

Sipos Tünde kurátor elmondta, hogy a kiállítás a földszinten az anyaság és a nőiség szimbólumainak megjelenítésével indul, és az első térben női alkotók munkái láthatók. Sipos Boglárkától egy nagyméretű fametszet, amely a női kiszolgáltatottság szimbolizálja. Gallai Judit Ágnes nagyméretű festménye egy elképzelt idilli édenkertben helyezi el gyermeket váró női alakot és anyaság kérdését járja körbe, de természeti elemek és női test szimbiózisa jelenik meg az alkotó akvarelljein is. Stohl Alíz festménye is a női teremtőerővel foglalkozik, kompozíción drapériák térnek vissza. Üveges Mónika két nagyméretű fémből álló installációjában a nagyméretű membránok, hártyák a női sérülékenységre és érzékenységre utalnak  – tette hozzá.

Az első emeleten Korossy-Khayll Levente festményein heroikus alakok a természettel viaskodnak, míg Enyedi Zsolt linometszetein a körforgás figyelhető meg. A kör motívuma a kiindulópontja Kovács Zoltán szobrainak, amelyek a körszeletek szerkesztésével foglalkoznak. Kecső Kristóf is a geometrikus formarenddel dolgozik, míg Papp Sándor Dávid és Varga Ádám Miklós munkái a kiüresedés és az elme lecsillapításának gondolatát mutatják be  – ismertette Sipos Tünde.

Az Elgépiesedett lét című rész a kiállítás végpontja, ahol sok szín, sok forma jelenik meg. Sipos Tünde szerint Gresa Márton képein már szinte eluralkodtak a digitális és technológiai kísérletek az ember fölött és létének szerves elemeivé váltak. De ide illeszkedik Pálfalusi Attila Drifting nevű installációja, amelyben a mozgó visszapillantó tükrök körül tekintenek a kiállítótérben.

Sipos Tünde elmondta: Lázár Kristóf manipulált képeket dolgoz újjá festményén és ezzel egyfajta szürreális világot teremt, Drabik Tamás faszobra egy felszabdalt emberi fejet jelenít meg, rajzain pedig egy emberi portré egymásra rajzolt fázisrajzai, de itt látható Takács Ádám négy méter hosszú grafikája a természeti nyers erőt képviseli  – mondta.

Sipos Tünde ismertetése szerint Páll Tamás installációja az elmúlásra reflektál: a lélek csak egy szálon csüng az emberi halott testet szimbolizáló forma alatt. Kádár Emese faliszőttesből és gipszből álló kompozíciója mellett látható Gravik Tamás hegesztett nőalakot ábrázoló acélszobra, Stohl Alíz elbillenő egyensúlyi állapotot bemutató festménye. Zsin Bence videóinstallációja gyászfolyamatot dolgoz fel, míg Almásy Ivor Ágoston installációja a szülői lét állapotával foglalkozik – hangsúlyozta a kurátor.