A filmet a legészakibb A-kategóriás filmfesztiválon, a Tallinn Black Nights-on a legjobb filmnek járó díjjal jutalmazták, a fiatal közönségnek szóló filmek versenyében a film főszereplője, Demeter Villő pedig a nagy múltú Ale Kino! fesztivál Ale Debut!, a legjobb fiatal európai tehetségnek járó díjjal tért haza Lengyelországból. Az idei, 44. Magyar Filmszemlén a Véletlenül írtam egy könyvet című alkotást a nagyjátékfilmek közül különdíjjal ismerte el a zsűri.

A Véletlenül írtam egy könyvet – kritikánk a filmről – látványvilágát elsősorban a Bauhaus ihlette. „Amikor több hónapnyi helyszínkeresés után rátaláltunk a történet fő helyszínére, ami egy gyönyörű Bauhaus családi ház, összeállt a kép, hogy minden e köré kell, hogy rendeződjön. A Bauhaus színei, formái nagyon jellegzetesek, és mind a látványtervben, mind a jelmezekben és kellékekben ez köszön vissza. A Bauhaus egyszerre jár a földön, mégis van benne valami elemelt játékosság, és ez pontosan igaz a történetünkre is, így a forma és a tartalom tökéletesen találkozik” – mesélte Lakos Nóra a választásról. „Minden filmnél nagy hangsúlyt fektetek a különleges látványvilág kialakítására, a Véletlenül írtam egy könyvetnél ez különösen fontos volt, hiszen a fiatal közönség elvárása ezen a téren nagyon magas.”

Közel harminc különböző helyszínen forgatott a stáb, többek közt Budapest egyik legkülönlegesebb helyén, a Napraforgó utcai Bauhaus mintalakótelepen. Négy napot forgattak az Ikarus atlétikapályán, majd a Lupa-szigeten, egy gellérthegyi műteremlakásban, belvárosi kávézókban, és egy hatalmas hajón a Balaton legszebb partjainál.

„A Bauhaus világa talán éppen annyira virágzó és sokféle, mint egy lányból nővé érő kiskamasz. Egyszerre keresi a már ismert valóság szabályainak biztonságát és kísérletezik játékos formabontással. Képes új, erőteljes színekben megállni a helyét és egyszerre elrejtőzni a sormintákban. Mer alkotni, majd hirtelen visszatérni ahhoz, amit már tud. Nina is ennek mentén keresi az útját, ahol az őt körülvevő világok együtt táncolnak vele” – mondta Szurdi Juci látványtervező.

A Véletlenül írtam egy könyvet című film berendezője Mihalek Zsuzsa, aki a Szegény párák díszletberendezőjeként elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában. „Amikor megtudtam, hogy Szurdi Juci lesz a film látványtervezője, akkor tudtam, hogy nem lesznek sablonok, unalmas díszletek. Nagyon szeretem Juci fantáziáját, friss, fiatalos látásmódját, nagy hangsúlyt fektettünk minden bútor, berendezési tárgy kiválasztására. Élveztük minden pillanatát a közös munkának” – nyilatkozta Mihalek Zsuzsa a közös munkáról.

„Már a munkára való felkérés során egyértelmű volt, hogy a film kép világa nagyon erős és játékos, amiben a jelmezeknek igen hangsúlyos szerepük lesz. Számomra a színeknek elképesztő fontosságuk van – az életemben és a tervezéseimben is. Nagyon foglalkoztat, meddig lehet elmenni a színek erejével, telítettségével és azok kombinációjával. Sajnos a mai nyugat-európai világban félünk a színektől, emiatt nagy ajándék volt a Véletlenül... film elemelt és játékos világa. Már a forgatókönyv olvasásakor bizonyos karakterek színvilága elég egyértelműen megjelent számomra. Lídia vöröses, Adél pasztell, Nina pedig maga a Bauhaus” – nyilatkozta Lányi Fruzsina jelmeztervező.

A film alkotói őszintén az írás erejét szerették volna kiemelni, és megmutatni, mennyire fontos eszköz az érzelmek kifejezésének terén. Azáltal, hogy ezt a filmet a gyerekeknek és a fiatal közönségnek szánják, a szórakoztatás mellett eszközöket adhatnak nekik az érzéseik kifejezéséhez és a nehézségek leküzdéséhez. A film alapjául szolgáló könyv azon túl, hogy szórakoztató felnövéstörténet, az írással kapcsolatos legfontosabb fogalmakkal is megismerteti a nézőt. „Az egyik legnagyobb kihívás az írás csodájának vizualizálása volt, amelyhez már a forgatókönyvírás során az animációt választottam fő eszközül” – mondta Lakos Nóra.

Báthory Péter kreatív animációs rendező vezetésével az élő képekre betűk kerültek, melyek aztán a holland utómunkacsapat segítségével a legkülönfélébb módon életre is keltek, egészen különleges látványvilágot adva a filmnek. Az érzelmek változásával az íráskép is változik, így a feliratok alakításával plusz üzenetek átadására is lehetőség nyílt. „A film grafikai és animációs világa ötvözi a Bauhaus minimalista és a kézzel készült rajzok játékos stílusát. Az összes animáció és grafika azt az érzetet kelti, mintha csak Nina füzete kelt volna életre” – mondta Bátory Péter. A Véletlenül írtam egy könyvet holland koprodukcióban készült, így a fényelés, a VFX, a filmben megjelenő animációk és a zene is Amszterdamban készültek.

Fotó: JUNO11 Pictures