A késő romantika wagneri és mahleri jegyekben bővelkedő nagyszabású záródarabját, ami korábban mindössze két alkalommal hangzott el Magyarországon, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Nánási Henrik karmester vezényletével, Kovácsházi István, Szabóki Tünde, Schöck Atala, Haja Zsolt, Ujvári Gerely és Gulyás Dénes közreműködésével - közölte az Opera kommunikációs osztálya az MTI-vel.

A közlemény kitér rá, hogy az Opera ezen az esten búcsúzik el egy rövid megemlékezéssel hivatalosan is az Erkel Színháztól, amely 1949-től 2024-ig, vagyis 75 éven át volt a Magyar Állami Operaház játszóhelye.

I. Valdemár dán király és szeretője, Tove tragikus történetének középkori legendája nyomán Jens Peter Jacobsen dán író az 1860-as évek végén írt versciklust Gurresange címmel. Arnold Schönberg grandiózus zenei műve a késő romantika egyik kiemelkedő darabjának számít.

A fiatalon leginkább Richard Wagner művei, köztük a Trisztán és Izolda hatása alatt álló Schönberg eredetileg egy bécsi zeneszerzői dalversenyhez keresett témát 1900-ban, majd miután lekéste a beadási határidőt, gyökeresen átdolgozta zongorára és énekhangokra írott dalciklusát, így hozta létre Mahler VIII. szimfóniája és Britten Háborús requiemje mellett az egyik legnagyobb előadói apparátust igénylő oratorikus művet.

A csaknem kétórás, három egységre tagolt Gurre-dalok első részében Waldemar király és szeretője, Tove kilenc dalban meséli el egymás iránti szerelmét, amit egy zenei közjátékot követően, a darab egyik csúcspontján az Erdei galamb dala zár le.

A közjátékszerű második részben Waldemar dühében Isten kegyetlenségét kárhoztatja szerelme elvesztéséért. Büntetésül a királyt átok sújtja: a harmadik részben éjszakánként halott katonái élén vad hajszában kell átvágtatnia a vidéken. Miközben Valdermar továbbra is Tovét siratja, az élőholtak portyázó seregét a férfikar testesíti meg.

Megszólalásaikat egy Paraszt rettegéssel teli éneke és komikus elemként a hajszába keveredett bolond, Klaus panaszkodása szakítja meg. A hajnal közeledtével a holtak visszatérnek sírjukba, majd a darab végén a Narrátor beszéli el a misztikus események természeti megfelelőjét, a nyári szél vad hajszáját, amit a felkelő napot köszöntő kórustétel zár.

A Gurre-dalokat Schönberg születésének 150. évfordulója alkalmából tűzi műsorára a Magyar Állami Operaház, amit zenei együttesei több mint 150 fős zenekarral és ugyancsak mintegy 150 fős énekkarral adnak elő.

Az Opera együtteseit Nánási Henrik vezényli, aki Verdi Requiemjének 2023-as vezénylésével mutatkozott be az együttes élén. A pécsi születésű dirigenst nemcsak a világ vezető operaházai foglalkoztatják, de koncertkarmesterként is tevékeny Japántól Európán át az Egyesült Államokig.

A Gurre-dalokat 1913-ban a bécsi Musikvereinban mutatták be nagy sikerrel, ám rendkívüli zenekari és énekkari méreteket, valamint virtuózitást igénylő előadásmódja miatt az oratórium bemutatása máig eseményszámba megy.

A magyarországi premierre az ősbemutató után 85 évvel, 1998-ban került sor a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amikor Kocsis Zoltán vezényelte a darabot a Magyar Rádió Énekkarával és a Honvéd Férfikarral kiegészült Nemzeti Filharmonikusok élén a Budapesti Kongresszusi Központban. Legutóbb csaknem húsz éve, 2006-ban volt hallható az oratórium német rádiózenekarok és énekkarok előadásában a frissen nyílt Müpában, Michael Gielen vezényletével.