A legszebb angol zenei hagyományokból válogató, az Opera Angol100 évadába illeszkedő estet David Coleman dirigálja, aki Celebremus címmel ünnepi nyitányt is komponált az alkalomra.

Gustav Holst (1874-1934) az I. világháború alatt komponálta Planéták című héttételes, grandiózus zenekari szvitjét, amelyet asztrológia iránti érdeklődése ihletett. 

A nagyzenekarra - és az utolsó tételben női karra - írt, csaknem egyórás darab az 1918-as ősbemutató óta népszerű. A Jupiter tétel középső, ünnepélyes dallamára született meg az I Vow to Thee, My Country című brit hazafias himnusz, amely azóta is közkedvelt darabja az I. világháborús megemlékezéseknek és a brit uralkodóházhoz kapcsolódó szertartásoknak - emelik ki a közleményben.

A vészjósló, fenyegető Mars tétel ugyancsak népszerű, számos feldolgozása ismert könnyűzenei műfajokban is, hatása több filmzenében is felfedezhető. 

John Williams a Csillagok háborúja, Hans Zimmer a Gladiátor, Jerry Goldsmith a Nyolcadik utas: a Halál című filmhez írt zenéje a Szaturnusz tétel főtémájával mutat rokonságot.

A szünet előtt elhangzó Gordonkaverseny csaknem egyidős a Planétákkal, Edward Elgar (1857-1934) kései művének 1919-ben volt a premierje. 

Azonban több mint négy évtized és Jacqueline du Pré csellista kellett ahhoz, hogy a mű elfoglalja méltó helyét mint a nemzetközi komolyzenei élet egyik legtöbbet játszott gordonkaversenye. 

A csaknem félórás, négytételes műből Yo-Yo Ma, Steven Isserlis, Várdai István és Sol Gabetta is készített felvételt, a Magyar Állami Operaházban pedig a fiatal kolumbiai szólista, Santiago Canón-Valencia adja elő.

A közleményben kiemelik, hogy ez a darab is ismerős lehet a filmkedvelőknek: a Cate Blanchett főszereplésével készült Tár című drámában és a Wednesday című Addams-family adaptációban is felcsendül.

A hangversenyt két rövidebb darab vezeti fel. Benjamin Britten (1913-1976) Változatok és fúga egy Purcell-témára című darabját eredetileg egy, a zenekar hangszereit bemutató dokumentumfilmhez komponálta 1945-ben. Britten a 15 perces mű variációi alapjául Henry Purcell 1695-ös Abdelazer-szvitjének második, rondó tételét választotta. 

A fenségességet sugárzó főtéma nagyzenekari előadását követően a különböző zenekari hangszercsoportok 13 játékos variációt mutatnak be, amit Britten eredeti fúgája zár. 

Az alkalmanként narrációval is kiegészülő darab ismerős lehet többek közt Wes Anderson 2012-es Holdfény királyság című filmjének nyitójelenetéből, míg az eredeti Purcell-téma a Büszkeség és balítélet 2005-ös filmfeldolgozásának báli jelenetében is hallható.

A hangverseny első darabja ősbemutató is egyben. Az est karmestere, David Coleman több mint négy évtizede vezényli a világ vezető balettegyütteseinek zenekarait Európa-szerte, 2020 óta pedig rendszeresen dolgozik a Magyar Állami Operaház Zenekarával. 

A komponistaként is tevékeny dirigens korábban 2023-ban dedikálta Caleidoscope című művét az Opera zenekar rézfúvósainak, egy évvel később az ütősök mutatták be Dancing Percussion című alkotását, míg most az Opera angolszász évadának tiszteletére írt ötperces nyitányt nagyzenekarra és női karra. 

Az alkalom ünnepi jellegét hangsúlyozó Celebremus című darabban megjelennek a magyar és az angol nemzeti himnusz motívumai ugyanúgy, mint a nyitányt követő Britten-kompozíció egyes elemei.

négyzetes kép a leadben: Gustav Holst - The Planets albumborító