A szakmabelieknek bizonyosan nem ismeretlen Rákász Dániel neve, de a magyar köztudatba valahogy még nem épült be, hogy egy tehetséges fiatalember elindult szerencsét próbálni a nagyvilágban, s úgy tűnik, hogy erőfeszítését siker koronázza. Amikor egy magyarországi napilap hírt adott Patrick Swayze halálhíréről, a mellékelt fotón az aláírás szerint "Daniel Rakasz és Janina Elkin" volt látható, amint Berlinben fejet hajtanak az elhunyt színész fotográfiája előtt.

Vajon hány magyar olvasónak jutott eszébe, hogy az idegenül hangzó név Rákász Danit takarja? Hányan tudják, hogy ez a magyar táncost kőkemény munkával egy nemzetközi csapat tagja lett, nap mint nap ott áll a Theater am Potsdamer Platz színpadán a Dirty Dancing című darabban, és minden este állva tapsolják meg a nézők?

A véletlen hozta - és a szerencse is talán -, hogy sikerült néhány e-mailt váltanunk, így kerekedett ez a beszélgetés.

- Számodra álomszerep Johnny Castle tánctanár bőrébe bújni?

- Igen, ez világviszonylatban a táncos-színész főszerepek egyike. Egy filmsztár utódjának lenni nap mint nap a színpadon csodálatos dolog. A darab nagyon szórakoztató, és sok örömet ad, de felelősségteljes feladat is.

- Mit éreztél, amikor megkaptad a főszerepet?

- Nem tudtam, hogy szabad-e nevetni vagy komolynak kell lenni, de majd kiugrottam a bőrömből. Mindaz, amire 23 évet vártam, végre valóra vált.

- Volt lámpalázad, amikor először színpadra álltál a Dirty Dancingben?

- De még mennyire! Rettegtem, hogy a német közönség - hiába töltöttem órák százait kiejtéstechnikával - nem fogad el. De pár perc után már éreztem, hogy szeretnek, és amit csinálok, az jó és szórakoztató.

- Mindig a tánc volt az életed középpontjában?

- Nem. Tizenkét éves koromig szuperman akartam lenni, 20 éves koromig szupermodell, a szüleim pedig egy szuperdiplomát szerettek volna látni. Így aztán jelessel diplomáztam a Külkeren, pénzügy szakirányon. Az iskolát nagyon szerettem, de mire lediplomáztam, rájöttem, hogy a szívem a színpadhoz húz, ahol mesék és álmok válnak valóra. Oda akartam tartozni.

- Mennyi időt vesz el a felkészülés?

- Ez a darabtól függ. Egy táncosnak sosem szabad leállnia a tréninggel, mert a test berozsdál, az izmok ellankadnak, az agy lelassul. Egy Dirty Dancing méretű produkció alatt 2-3 hónap áll a színész rendelkezésre az első előadásig, de a nyelvi nüanszok, a színpadi tudás és a táncerőnlét finomítására ez az idő épp, hogy elég.

A levelekből kiderült, hogy Dani kedvenc részei a darabban az első felvonás két nagy, "csupa tűz és szenvedély" táncjelenete, és a híres emelés a végén. Elmondta azt is, hogy a darabot két rendező és Eleanor Bergstin, a történet írója, a filmshow megálmodója vitte színre, ezért az instrukciókat sokszor bonyolult volt egy fedél alá hozni. Az is nehéz volt, hogy Daninak úgy kellett elsajátítania a nyelvet közel két hónap alatt, hogy ne legyen feltűnő, hogy nem született német. Mint írta e-mailjeiben, a német színjátszás a nyelvi kifejező eszközök miatt sokszor teljesen ellentétes a magyarral, az egész hang- és nyelvrendszer is más.

- Van-e időd magánéletre?

- Magánéletre nagyon kevés idő jut. A munkaidőnk délután 4-5-től este 10-11-ig tart, hétvégenként dupla előadások vannak. Igyekszem a szabadidőmet úgy eltölteni, hogy valóban feltöltődjek, ugyanis roppant kimerítő ezt a főszerepet ilyen sűrűn és magas minőségen teljesíteni. De a város sok lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, és hétről hétre igyekszem találni magamnak valami elfoglaltságot. Hála Istennek a színháztól saroknyira van egy nagy angol mozi, nekem mint filmrajongónak ez jól jön.

- Hogy néz ki a napod?

- Egy jó reggeli kávéval indul a nap. Utána balett-, ének- vagy táncórák következnek. Délután konditerem vagy beszédtechnika, néha próbák. Este a show, hétvégén dupla show. Utána esetleg egy ital a kollégákkal. A szabadnapomon jöhet egy kis kirándulás, vagy csak a kedvenc sorozatomat nézem otthon DVD-n, este esetleg egy jó mozi. Heti 1-2 sajtóesemény vagy promóció. A magánéletre, az internetes ügyintézésre és Skype-olásra csak éjjel marad idő.

- Milyen ott az élet, nem vágysz-e vissza Magyarországra?

- Németországot viccesen három szóval jellemezném: tervezés, szervezés és felelősségvállalás. Ennek fényében az élet és a munka kicsit röghöz kötötten, de általában jól szervezetten folyik. A dolgoknak vannak felelőseik, és azok számon is kérhetők, a munkaidőt korrekten kezelik. A tömegközlekedés szinte mindig percre pontos, és a városnak van egyfajta nemzetközi "vibe"-ja. Az emberek roppant kedvesek, megismernek az utcán, autogramokat kérnek. De bunkók és idióták - hogy megnyugtassak minden költözni vágyót - itt is bőven akadnak. A családom nagyon hiányzik, de egyelőre itt vannak továbblépési lehetőségeim, tehát amíg ez nem változik, addig maradok.

Dani álmodozó, ambiciózus, céltudatos, maximalista, kreatív, néha munkamániás, alkalomadtán humoros és általában éhes embernek vallja magát. Elsősorban boldog és kiegyensúlyozott szeretne lenni. "Ezt én a legkönnyebben úgy tudom elérni, ha a színpadon állok, és a közönségnek örömöt adhatok. Legyen az tánc, ének vagy színjátszás, mindegy, csak jelentsen kihívást, legyen tartalma és magas minősége. Ezen kívül csak egy kényelmes otthonra, jó ételekre, pár remek barátra és a családomra van szükségem" - vallotta.