A tárlatokon eddig nem látott képeket mutattak be három helyszínen, így Esztergomban az MNMKK Balassa Bálint Múzeumban, valamint Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A Kertész 130 emlékév záróeseményeként a Múzeumkert egyik padját jelképesen André Kertésznek adták át az emigránsok világnapján.

"Ezzel a gesztussal tisztelgünk a XX. század egyik legnagyobb, világhírűvé vált magyar fotóművésze előtt, akinek jelentős hagyatékát őrizzük a Magyar Nemzeti Múzeumban. André Kertész egyik jól ismert fotóján a múzeum kertjében látható egy pad, pontosan itt, amelyet mostantól Kertész-padként fogunk emlegetni, és egy kis emléktáblával jelölünk meg, emlékeztetve a Múzeumkert és a múzeum látogatóit a XX. századi mindennapok kiemelkedő magyar dokumentarista fotóművészére"- jelentette ki Zsigmond Gábor főigazgatót.

Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója köszöntőjében kiemelte: "André Kertész életműve tökéletesen megtestesíti a Magyarország és Franciaország közötti történelmi és kulturális kapcsolatot, annak a két országnak a kapcsolatát, amely a művészi zsenialitásnak táptalaja volt. Ma, az emigránsok világnapján emlékezzünk arra, hogy Kertész Párizsban, ahová 31 évesen érkezett, olyan befogadó közegre talált, amely lehetővé tette számára, hogy alkothasson és megossza tehetségét az egész világgal. Párizsról készült fotói ikonikussá váltak, amelyek egyszerre illusztrálják Kertésznek a város iránti szeretetét és költői látásmódját."

A köszöntők után előbb Sophie Sellier kulturális attasé olvasta fel Paul Dermée André Kertészről 1927-ben írt versét, majd Fisli Éva, a múzeum Történeti Fényképtárának vezetőjétől hallhatta a művet a közönség mai magyar fordításában.

A most záruló emlékévben az idős mester polaroidjai is bekerültek a kiállításba, ám mindenekelőtt az ifjú Kertész indulásának eddig nem ismert részleteit tárták a látogatók és olvasók elé.

A Kertész 130 emlékévben a 2021-ben New Yorkból vásárolt 1163 Kertész-kópiából válogatott a múzeum. Ezek döntő része 1925 előtt készült, 943 darab kontaktkópia, 59 darab nagyobb méretű vintázs, 151 darab polaroidfotó, 9 személyes kép és egy kollázs.

Az emlékév tárlataira és kiadványaira készülve Fisli Éva, a kiállítások kurátora mindvégig támaszkodhatott a Franciaországban őrzött iratokból származó információkra, és a New Yorkból megvásárolt korai pozitív képeket is összevethette a digitalizált üvegnegatívokkal. A hosszú kutatómunka alatt került a muzeológus látókörébe egy olyan, budapesti parkban készült felvétel, amelynek a helyszínét a Múzeumkertben azonosíthatta. A kép bal oldalán látható római szarkofág az 1920-as évek elején még ezen a helyen állt. Kertész képe valamikor 1912-1922 között készülhetett, abban az évtizedben, amikor az ifjú amatőrből egyre tudatosabb fotográfus lett.

Felhasznált fotó: Magyar Nemzeti Múzeum honlapja