A kiállítás reprezentatív grafikai és fotósorozatok, rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes életművének jelentős alkotói állomásait. A kiállítás a magyar származású amerikai képzőművésznek, a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó jelentőségű alakjának mintegy 60 művét mutatja be.

A tárlaton szerepelnek a művész emblematikus ökológiai munkáinak fotódokumentációi, többek közt a 1982-es Búzamező - szembesítés című akció anyagai is. Az 1970-es évektől a mai napig bővülő Piramis-rajzsorozata, az olyan analitikus alkotások, mint a Filozófiai rajzok és az Izometrikus rendszerek izotropikus térben - térképvetületek a nyugati típusú tudás paradoxonára hívják fel a figyelmet. A birodalom-sorozat darabjai a természet mikro- és makrostruktúráinak működésére világítanak rá.

Reprezentatív grafikai és fotósorozatai mellett a kiállítás fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes legjelentősebb köztéri és környezetvédelmi projektjeit.

Agnes Denes 1931-ben született Budapesten, később családjával Svédországba, majd az 1950-es években az Egyesült Államokba költözött. Fiatalon versírással próbálkozott, majd a vizuális művészetek felé fordult, ám hamar szűkösnek érezte a hagyományos képzőművészet kereteit.

Szisztematikus vizuális kísérletezésbe kezdett, mely során a különféle tudományterületek eredményeit ötvözte. Az 1960-as években lett nemzetközileg ismert, sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül.

Az összegzés szerint az alkotó vizuális kutatásaiban az emberi tudás: a matematika, a filozófia, az ökológia, a szociológia és a pszichológia egyetemes ismeretanyagát használta fel és értelmezte újra. Különféle médiumokat és tendenciákat ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe.

A jelen környezet- és társadalom-tudatos művészetének számos irányzata elképzelhetetlen Agnes Denes kezdeményezései nélkül. Konceptuális gyökerű művészete egyaránt kötődik a land art és az environment műfajához, akárcsak a költészethez és a filozófiához, a grafikához, vagy az installációművészethez.

Felidézték, hogy Agnes Denes az 1970-es évek elején alkotta meg az öko-logika fogalmát, amely komplex művészi gondolkozásának két alappillérére, az ökológia és a logika kettősségére utal.

A máig alkotó művész környezettudatos köztéri akciói radikális beavatkozások a táj vagy a városi környezet szövetébe. Egyik legemblematikusabb munkája az 1982-es Búzamező - szembesítés című akció, melynek során, önkéntesek bevonásával búzával vetett be, majd aratott le egy 0,8 hektáros törmeléklerakó területet Manhattan déli végében, az akkor még álló ikertornyok közelében. A táj behatolása New York metropoliszába a környezetvédelmi kérdések mellett gazdasági és társadalmi problémákra is felhívta a figyelmet.

Hasonlóan jelentős volt a Fahegy - élő időkapszula (1982-1996) című kollaboratív projektje is, amikor egy matematikai képletből származó mintázat alapján tizenegyezer fát ültetett el ugyanennyi ember Finnországban. E "matematikai erdő" fáinak, a művész szavaival, "túl kell élniük a jelenkort és életben maradásukkal át kell ültetniük elképzeléseinket egy ismeretlen jövőbeli korba".

"Agnes Denes műveit a jövő generációinak, mi több, jövendő civilizációknak szóló üzeneteknek szánja. Napjaink klíma- és ökológiai válságának tükrében projektjei, üzenetei nem is lehetnének aktuálisabbak. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa" - áll a közleményben. 

A kiállítás a Szépművészeti Múzeum és az acb Galéria együttműködésében valósult meg. A kiállítás kurátora Kumin Mónika, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. A tárlat 2025. június 1-ig látható a múzeum harmadik emeleti időszaki kiállítóterében.

Fotó: The New York Times / Architectural Review