A 2001-ben alapított Szépíró-díjat, melyet eredetileg vers-, próza- vagy kritika- és esszékötetért ítéltek oda, néhány év szünet után 2018-tól vers/próza (szépirodalom), illetve kritika/esszé/értekező próza kategóriában adják át a szakmai zsűri által érdemesnek talált alkotóknak. A meglévő díjak és kitüntetések kiosztása mellett 2019-ben a Társaság elnöksége és a zsűri úgy határozott, hogy Junior-díjat alapít, mellyel olyan, 35 év alatti, bármely műfajban tevékenykedő irodalmi szerző munkáját hivatott elismerni, aki egyrészt érdemi figyelmet keltett irodalmunkban, másrészt tevékenysége adott esetben másokat is alkotásra inspirál. Továbbá 2021 óta osztják ki a Kéri Piroska-díjat, melyet a Szépírók Társasága egykori alelnöke emlékére alapított és jeles irodalomszervezők számára ítél oda.

A Szépírók Társasága 2023-tól a Hetényi Zsuzsa, valamint a Magyar Műfordítók Egyesülete által létrehozott Alternatív Tóth Árpád-díj kiosztását is vállalja, amely az idei évtől a Magyar Műfordítók Egyesülete elnökségének döntése alapján Géher István nevét viseli. Ezt a műfordítóknak járó elismerést, melynek társfinanszírozását a Szépírók Társasága három évre vállalta, ezúttal is a Szépíró-díjakkal együtt adják át.

A szépirodalom kategóriában díjazott Vida Gábort Gáspárik Attila laudálta. Gács Annát, az értekező kategória elismertjét Szegő János, a Junior Szépíró-díjas Kállay Esztert pedig Selyem Zsuzsa méltatta. A Kéri Piroska-díjat ebben az évben Jenei László nyerte el, őt Barcsai László laudálta. A Géher István-díjas Mesterházi Mónika érdemeiről Imreh András beszélt.

A Szépíró díj kuratóriumát – a 2018-as újraindulás óta – három évre kérik fel. 2018–2021-ig Babiczky Tibor, Garaczi László és Tóth Krisztina, 2021 és 2023 között Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya alkották a zsűrit, 2024-től a helyüket Jánossy Lajos, Szeifert Natália és Szegő János vette át, és az idei díjazottak már az ő döntésük alapján kapták meg az elismerést.

Kép forrása: Szépírók Társasága